Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

76 929—931. §. a) A felelősség fokozása. Az adós a késedelem ideje alatt felel minden vétkességéért, ha felelőssége előbb korlátozva volt is (928. §. előrésze). b) A veszély átszállása. Az adós a véletlenért is felel, amely a szolgáltatást lehetetlenné teszi vagy a szolgáltatás tárgyában egyébként kárt okoz, kivéve ha a kár kellő időben való teljesítés esetében is bekövetkezett volna (928. §. utórésze). A késedelem e rendelkezések szerint perpetuálja az adós kötelezettségét, mert a késedelem közbejötte nélkül a kötelem nem lett volna többé kitéve a gondatlanság vagy a véletlen eset behatásának. Csak ha kimutatja, hogy a kár — akár ugyanazon, akár más véletlen eset következtében — a szolgáltatás tárgyát kellő időben való teljesítés esetében is érte volna, szabadul fel a késedelmes adós a véletlen esetért való felelősség alól, mert ez esetben megszűnt a causalis kapcsolat a késedelem és a kár között. c) A kártérítési kötelezettség. Az adós köteles a hitelezőnek a késedelemből eredő minden kárát megtéríteni (929. §. 1. bek.). Ennek következtében kétoldalú szerződésnél a nem késedelmes félnek a 927. §-ban meghatározott jogai akként bővülnek, hogy három, őt vagylagosan megillető jog között választhat (v. ö. a K. T. 352., 353. §-ával): 1. követelhet utólagos teljesítést és emellett a késedelemből eredő kárának megtérítését; azonban ha fix ügylet forog fenn, a 927. §. 2. bekezdésének korláta ide is szól; 2. követelhet nem-teljesítés miatt kártérítést, azonban csak a 927. §. 1—3. bekezdésében foglalt szabályok megfelelő alkalmazásával, vagyis rendszerint csak úgy, ha a késedelmes félnek előbb megfelelő véghatáridőt tűzött a teljesítésre azzal a figyelmeztetéssel, hogy azontúl a teljesítést nem fogadja el; ily határidő kitűzése nélkül pedig akkor, ha a szolgáltatás rá nézve érdekét vesztette vagy ha fix ügylet forog fenn; 3. gyakorolhatja a 927. §-ban meghatározott elállási jogát. A választási jog ki van merítve, mihelyt a nem késedelmes fél a késedelmes félnek kijelenti, hogy melyik jogát akarja gyakorolni. Ha azonban az utólagos teljesítést választotta, a 919. §. esetében és annak szabályaihoz képest a másik két joga ismét feléledhet. Valamint nem teljesítés ós kötelemszegés miatt a 921. §. szerint kivételesen helye van kártérítésnek akkor is, ha az adós hibáján kívül okozta a kárt, de csak annyiban, amennyiben ezt a fennforgó körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira való tekintettel a méltányosság megkívánja, úgy megengedi a Tj., hogy hasonló kivételes körülmények között ós ugyanazon korlátozással vétlen késedelem miatt is lehessen kártérítést követelni (929, §. 3. bek,). A rendelkezés indokai itt is ugyanazok, mint a 921. §-nál. A Tj.-nak arra vonatkozó szabályai, hogy részletekben teljesítendő kötelezettségeknél az egyik részletre nézve beálló késedelem mennyiben hat ki a többi részletekre (930. §.), lényegben megfelelnek a 918. §. 1. bekezdésében s a 920. §. 2. bekezdésében foglalt analóg szabályoknak. Abból a tételből, hogy a késedelem perpetuálja az adós kötelezettségét, következik, hogy az adós, ha a hitelezőnek órtékmegtérítéssel tartozik oly vagyontárgyért, amelyet köteles volt szolgáltatni és amelynek szolgáltatása késedelmének ideje alatt lehetetlenné vált, e tárgynak legalább is azt az értékét köteles megtéríteni, amellyel a késedelem beálltakor bírt; azonban a megtérítési összeg esetleg egy későbbi időpontnak magasabb értéke szerint lehet számítandó, ha a körülmények szerint feltehető, hogy a hitelező a tárgyat ebben az időben értékesítette volna. Ugyanennek kell megfelelően