Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része
66 904-906. §. félnek csak az a joga marad fenn, hogy a viszontszolgáltatás iránti követelését külön úton érvényesítse (903. $.). A 901. és 903. §. szabályainak megfelelő alkalmazása látszik helyén valónak olyankor, mikor a szerződés semmissége, megtámadása vagy felbontása következtében a felek viszonosan kötelesek a szerződés alapján felvett szolgáltatásokat egymásnak visszatéríteni (904. §.). Mindegyik fél tehát függővé teheti saját visszatérítési kötelezettségének teljesítését attól, hogy a másik is tegyen eleget egyidejűen a magáénak; és az ebbeli kifogás perbeli érvényesítése itt is a marasztalásnak ehhez képest való koiiátozására fog vezetni. H. A 901. §-ban szabályozott kifogással lényegileg rokon a visszatartási jog, amely a Tj. szerint a pénzfizetésre vagy egyéb dologszolgáltatásra kötelezett adóst, amennyiben a jogviszonyból más nem következik, arra az esetre illeti, ha ugyanazon jogviszony alapján, amelybőL kötelezettsége származik, vagy ha a dologra tett költekezés, vagy a dolog által okozott kár címén a másik fél ellen lejárt ellenkövetelése van (905. §. 1. bek.). Ily terjedelemben s a dologszolgáltatásokra korlátozva, a visszatartási jog gyakorlati szükségletnek felel meg. A forgalmi élet nem nélkülözhet oly jogintézményt, amelynek segítségével a dologszolgáltatással tartozó adós magát lejárt connex ellenkövetelésére nézve rövid úton biztosíthatja, habár e biztosítás csak a dolognak vagy a pénzösszegnek az ellenkövetelés kiegyenlítésóig való visszatarthatásában áll ós kielégítési elsőbbséget meg nem állapít. A dologszolgáltatások körén túl azonban a visszatartási jogra sem szükség nincs, sem helyes eredmények nem várhatók tőle. Hogy a Tj. a visszatartási jogot megtagadja attól, akinek kötelezettsége szándékosan elkövetett tiltott cselekményből ered, az abban a megfontolásban találja igazolását, hogy ily esetben a súlyosan megsértett jogrend helyreállítása fontosabb szempont, mint az adós ellenkövetelésének biztosítása. És minthogy a visszatartási jog maga sem más, mint gyengébb hatályú biztosítási eszköz, e jognak meg kell szűnnie, ha a másik fél a visszatartásra jogosult felnek ellenkövetelésére nézve dologi biztosítókot ad. Dologi biztosítókot kíván a Tj., mert a visszatartás tárgya is pénz vagy dolog (905. §. 2. bek.). A 903. §. szabályainak megfelelő alkalmazását (905. §. 3. bek.) a helyzet analógiája indokolja. •',••' / NEGYEDIK FEJEZET. Nem-teljesítés és kötelemszegés. 906 — 921. §. I. T. 1162-1176. §.; Ind.ilII. k. 399 -417.1.; Főelőadm. VI. k. 295-306.1. (I. J. T. V. évf. 1388 -1399.1.); II. T. 906-921. §. I. A jelen fejezetben a Tj. a szolgáltatás lehetetlenné válta miatti nemteljesítésnek -—• a teljesítés végleges elmaradásának — következményeit határozza meg; az időleges nem-teljesítésnek — a késedelemnek — következményeiről a következő fejezet szól. Összhangban azzal a felfogással, amelynek alapján a kezdettől fogva fennforgó lehetetlenség következményei vannak megállapítva (743. §. 1. bek.),