Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

3-ik melléklet a 886. számú irományhoz. Indokolás a polgári törvénykönyv törvényjavaslatához. HARMADIK RÉSZ. Kötelmi jog. Bevezető szabályok. 707—709. §. I. T. 914- 915. §., Ind. III. köt. 1-6. 1.; II. T. 707-709. §. Ellentétben a dologi jogokkal, amelyek valamely dolog felett közvetlen hatalmi viszonyt állapítanak meg a jogosult részére, a kötelmi jogok két személy között oly kapcsolatot teremtenek, amelyek alapján az egyik a másiknak adósává, vagyis bizonyos cselekményre kötelezetté válik. A III. rósz élére állított 707. §., mely kimondja, hogy a kötelem alapján a hitelező az adóstól szolgáltatást követelhet, kifejezésre juttatja a kötelmi jogoknak ezt a relativitását és személyes- természetét, és kiemeli e jogoknak a szolgáltatás követelhetósében álló specificus tartalmát. Az a kérdés tehát, hogy adott esetben kötelem forog-e fenn, azon fordul meg, hogy íelismerhetők-e a kötelemnek a 707. §-ból kitűnő tényálláselemei. Abból a tételből, hogy a szolgáltatás a hitelezőnek az adóstól jár, nem következik, hogy más mint az adós a szolgáltatásért felelőssé nem válhatnék. A Tj. ismer eseteket, amelyekben a követelés harmadik személy ellen is érvényesíthető, aki a szolgáltatás tárgyához bizonyos viszonyba lép (1181., 1194., 1272. §-ok). Másrészt a Tj. a követelésekre is vonatkoztatja azt a mindenkit terhelő nemleges kötelességet, hogy másnak jogkörét ne sértse; a kötelmi jogoknak harmadik személyek részéről való vétkes megsértése tehát a Tj. szerint új —kártérítési — kötelmeknek lehet forrása (1458., 1483. §-ok). A kötelem rendszerint arra szolgál, hogy gazdasági javat juttasson a hitelezőnek; a kötelem lényegéhez azonban nem tartozik, hogy a szolgáltatásnak gazdasági célja, vagyoni értéke legyen. A Tj., mely a nem vagyoni érdekeket is megfelelő védelemben igyekszik részesíteni, nem zárja ki, hogy a felek vagyoni értékkel nem biró szolgáltatást kössenek ki, feltéve természetesen, hogy a kikötött szolgáltatás az ügyleti komolysággal (melynek hiánya a szerződóst a 773. §-hoz képest érvénytelenné tenné), megfér, és a jó erkölcsökbe vagy a közrendbe nem ütközik. Oly szolgáltatás iránti szerződés, mely a társadalom erkölcsi felfogása szerint kényszert nem tür, a 747. § szerint semmis volna. Ezen kórlátok között azonban a nem vagyoni tárgyú kötelmek elismerése annál kevésbé űtközhetik akadályba, mert eljárási szabályaink az ilyen szolgáltatások kikényszerítését is lehetővé teszik, és mert a hitelező a 885. §. előfeltételei alatt a kötelessógmulasztó adóstól nem vagyoni káráért Képvh. iromány. 1910—1915. XXXŰI. kötet. 1