Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része
52 855—857. §. nincs képviselője, nyilatkozatát hatályosan tehesse meg ügygondnok kezéhez. A szabályozás részletei a célszerűség követelményeit tartják szem előtt (852., 853., §-ok, 854. §. 1. bek.). MÁSODIK CÍM. A kötelmek tartalma. ELSŐ FEJEZET. Ateljesítés módja, helye, ideje. Határidők. 855—872. §. I. T. 1107-1126. §.; Ind. III. k. 309-330. 1.; Főelőadm. VI. k. 241-249. 1. [I. J. T. V. évf. 1334—1342. 1.] ; II. T. 855-872. §. I. A XIV. címben szabályozott alakszerű kötelmeken kívül a törvénykönyv összes kötelmi ügyletei bonae fidei negotiumok. Amint a szerződés értelmezésénél nem a betű határoz, hanem a felek valóságos akarata, kétség esetében pedig az eset körülményeire és az élet felfogására tekintő méltányosság (768. §.); úgy a teljesítési kötelezettség sem szorítkozik arra, ami kifejezetten ki van kötve, hanem kiterjed mindenre, amit tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására a jóhiszeműség megkíván (855. ü.). Ez egyaránt áll, akár jogügyletből, akár törvényből ered a kötelem. A jóhiszeműségnek és méltányosságnak ily széles körben való figyelembe vétele megadja az abstract jogszabálynak azt a rugalmasságot, amely szükséges, hogy a concret életviszonyokhoz simulhasson. A szolgáltatás, amennyiben a 855. §. szabályaiból más nem következik, a hitelezőnek mint egységes szolgáltatás j hitelező tehát rendszerint nem kötelezhető arra, hogy azt részletekben fogadja el, hanem a részbeli teljesítést visszautasíthatja anélkül, hogy ezáltal elfogadási késedelembe esnék E szabály alól azonban a Tj. kivételt tesz a pénztartozások tekintetében, mert a közéletben a részletfizetések, melyek ritkán ellenkeznek a hitelező érdekével, el szoktak fogadtatni, és mert már csak az esetleges kezesekre való tekintetből is kívánatos az ilyen tartozások lerovását az adósnak megkönnyíteni. A Tj. ugyanazért a pénztartozásra felajánlott részletfizetés visszautasítását csak abban az esetben engedi meg, ha a hitelező kimutathatja, hogy elfogadása az adott esetben érdekével ellenkezik (856. §.). Egy további kivétel a szolgáltatásnak utólag beálló részbeli lehetetlensége esetére van félállítva: a hitelező ily esetben a szolgáltatásnak lehetséges részét rendszerint elfogadni köteles ós szintén csak akkor utasíthatja vissza, ha a részbeli teljesítés érdekének nem felel meg (912. §.). A szolgáltatás a hitelezőnek az adóstól jár ugyan, de a szolgáltatás lényegéhez többnyire nem tartozik, hogy az adós személyesen szolgáltasson. Azt a gazdasági javat, amelyet a kötelem hivatva van a hitelezőnek jut-. tatni, az adós helyett többnyire más is juttathatja neki, anélkül, hogy a kötelem tartalma ezáltal változást szenvedne. A Tj ehhez képest kimondja, hogy az adós helyett harmadik személy is teljesítheti a kötelezettséget, há-