Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1232-1234. §. 183 azt a feltételét, hogy az illető személy a lejárat napját megérje, a Tj. a 763. §-ban kimondott szabály megfelelő kiterjesztésével teljesültnek veszi a feltételt annyiban, amennyiben az adós vétkes cselekménye nélkül különben teljesült volna és ezen felfogás alapján úgy rendelkezik, hogy az adós (illetőleg örököse) azon túl is köteles a járadékot kiszolgáltatni annyi ideig, ameddig az illető személy különben valószínűség szerint élt volna (1231. §.). TIZEDIK ClM. , Bérlet és haszonbérlet. ELSŐ FEJEZET. Bérlet 1232-1282. §. I. T. 1526-1581. §.; Ind. IV. k. 227-308.1.; Főelöadm. VII. k. 183 - 250. 1. (I. J. T. VI. évf. 184-251. 1.); Bizotts. tárgy. III. k. 87-97. ]. (I. J. T. IX. évf. függ.); II. T. 1232-1282. §. I. A Tj. azokra a szerződésekre, amelyek gazdasági javak időleges használatának vagy haszonvételének ellenérték fejében való átruházására irányulnak, nem állít fel közös szabályokat, hanem első sorban a bérleti szerződést szabályozza és ennek szabályait terjeszti ki a szükséges változtatásokkal és kiegészítésekkel a haszonbérleti szerződésre. Ez a szerkesztési mód az egyes szabályok concretebb szövegezését teszi lehetővé. Bérlet tárgya a Tj. szerint is, úgy mint a fennálló jog szerint, nemcsak dolog, hanem használati jog is lehet. Az elhasználható dolgok elvileg nincsenek kizárya a bérbe adható dolgok v köréből, ténylQg azonban csak abban a kivételes esetben fogják bérleti szerződés tárgyát képezhetni, ha az adott esetben nem a rendeltetésüknek megfelelő, hanem másnemű használatuk van célba véve. Gyümölcsöző jog gyakorlásának időleges átengedése, ha a használatot meghaladó haszonvételek céljára történt, a haszonbérlet fogalma alá esik (1232. §. 1. mondata). Az ellenérték — a bér — rendszerint pénzben szokott meghatározva lenni, de másnemű szolgáltatásban, nevezetesen egyéb helyettesíthető dolgokban vagy szolgálatokban is állhat (1232. §. 2. mond.). Ha erre való tekintettel egyes esetben kérdés támad, hogy az ügyletet bérletnek vagy másnemű szerződésnek kell-e minősíteni, e kérdés a fennforgó körülmények és a felek felteendő szándéka szerint lesz esetről-esetre eldöntendő. A bérbeadót a szerződés alapján terhelő szolgáltatás : a használat átengedése nem koncentrálódik egy időpontra, mint az eladónak az eladásból folyó kötelezettsége, hanem a bérlet ideje alatt folyton tartó ; ő nemcsak arra van kötelezve, hogy a bérlet tárgyát a bérlő használatába bocsássa, hanem gondoskodni köteles arról is, hogy a bérlet egész ideje alatt szerződésszerűen használható maradjon (1233. §.). Ez a mélyreható külömbség indokolja azokat az eltéréseket, amelyekkel a nem-teljesítés és teljesítési késedelem következményeit megállapító szabályok a bérletre alkalmazandók, valamint a bérbeadó szavatosságának az eladó szavatosságától több tekintetben eltérő szabályozását. II. Az elállás jogát a bérletnél a felmondás joga helyettesíti, mert egyik félnek sem áll érdekében, hogy a már hatályba lépett bérleti viszony megszüntetése