Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

158 1134-1137. §. jogátruházási kötelezettség teljesítéséért, hanem vétkességtől függetlenül, törvényes jótállóként; és ha a teljesítés kezdettől fogva lehetetlen vagy később válik lehetetlenné, a vevőnek nemcsak a negatív, hanem a positiv interesséje erejéig felelős. A vétel tárgyának továbbá nemcsak dologi jogoktól kell mentnek lennie ; az eladó azért is szavatol, hogy harmadik személynek oly kötelmi joga sincsen a vétel tárgyára nézve, mely, mint a visszavásárlási, elővásárlási, bérleti vagy haszonbérleti jog vagy az elidegenítési tilalom által védett jogok, bizonyos körülmények között harmadik személy ellen is érvényesíthető Ingatlannak vagy ingatlant terhelő jognak eladása esetében a Tj. az eladó szavatosságát arra is kiterjeszti, hogy a vevő joga bekeblezésének telekkönyvi akadály sem áll útjában és hogy az eladott ingatlan vagy jog nemcsak anyagilag, hanem alakilag — telekkönyvi értelemben — is tehermentes (1133. §. 2. bek.). Az eladó tehát felel a vevőnek azért, hogy a telekkönyvben mindazok a bejegyzések (a törléseket is ideértve) meg

x fognak történni, amelyek szükségesek, hogy a vevő tulajdonjoga be legyen jegyezhető, és hogy a vétel tárgyát terhelő azok a jogok is, amelyek tényleg fenn nem állanak, töröltetni fognak. Nyilvánvaló, hogy a fenn nem álló tehertételek is veszélyeztetik a vevőt, mindenesetre pedig megakadályozzák őt, főleg a jelzálogi hitel szempontjából, a megvett ingatlannak vagy jognak teljes kihasználásában. Az eladónak ezt a szigorú felelősségét azonban több irányban enyhíteni kellett. Mindenekelőtt ki kellett venni a szavatosság körébe eső terhek sorából a közterheket, mert ezeket a vevőnek ép iigy kell ismernie, mint az eladónak. Csak a vétel tárgyát terhelő közadóknak és egyéb közterheknek a vevő jogszerzését megelőző időből való hátralékaiért szavatol az eladó (1134. §.). Az eladó továbbá nem szavatol harmadik személynek a vétel tárgyára vonatkozó oly joga miatt, amelyet a vevő a szerződés megkötésekor ismer (1135. §. 1. bek.); mert ha ez annak ellenére, hogy a harmadik személy jogát ismeri, a vételbe mégis bele bocsátkozik, azt kell feltenni, hogy magára vállalja az elperlés kockázatát és erre az esetre az 1145. §-ban meghatározott jogon kívül más jogot nem akart magának fenntartani. Ugyanez a szempont volt irányadó azon szabály felállításában, hogy ha ingatlan vagy ingatlant terhelő jog vevője a joga bekeblezésének útjában álló telekkönyvi akadályt a szerződés megkötésekor ismeri, az eladó felelőssége arra szorítkozik, hogy az akadály elhárításáról tőle telhetően • gondoskodni fog (1136. §.). De csak a harmadik személy jogának, illetőleg a telekkönyvi akadálynak tényleges ismerete zárja ki vagy korlátozza az eladó szavatosságát, nem az a körülmény, hogy a vevő kellő utánjárás, különösen a telekkönyv megtekintése által, a jogról vagy az akadályról tudomást szerezhetett volna. A Tj. felfogása szerint nem a vevőt terheli ebben a tekintetben tudakozódás kötelessége, hanem az eladó dolga, hogy a szavatosság körébe eső azokat a jogokat és telekkönyvi akadályokat, amelyekre nézve a szavatosságot kizárni vagy korlátozni akarja, a vevővel közölje. A zálog- és jelzálogjogok tekintetében pedig még a vevő positiv tudomása sem zárja ki az eladó szavatosságát; a Tj. az általános forgalmi szokásnak megfelelően kimondja, hogy az ilyen jogoktól az eladó a vétel tárgyát más megállapodás hiányában akkor is mentesíteni köteles, ha a vevőnek a szerződés megkötésekor a jósról tudomása volt (1135. §. 2. bek.). Nincs helye végre jogért való szavatosságnak oly vételtárgyak tekintetében, • amelyek végrehajtás útján adattak el, akár árverésen történt az eladás, akár a törvényben meghatározott esetekben szabadkézből (1137. §.). A végrehajtási törvény 110. §-a 3. bekezdésével és 182. §-ával szemben e rendelkezésnek főleg a végrehajtási úton eladott követelések és egyéb jogok tekintetében van jelentősége, mert kifejezésre juttatja, hogy a jognak fennállásáért és bírói úton való érvé-