Képviselőházi irományok, 1910. XXXIII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 3-ik és 4-ik része

1045. §. 131 ..'.'''• HARMADIK FEJEZET. Egyéb megszűnési okok. 1045—1049. §. I. T. 1319-1325 §.; Ind. III. k. 681-691. 1.; Főelőadm. VI. k. 462-466. 1. (I. J. T. V. évf. 1555-1559. 1.) II. T. 1045-1049. §. I. Újítás. A Tj. szerint újítás forog fenn, ha a felek a követelést ugyanazon szolgáltatásra irányuló, de más jogalapon nyugvó új követeléssel helyettesítik ; hatása pedig abban áll, hogy a régi követelés az újnak keletkezésével megszűnik (1045. §.). A Tj. nem vonja az újítást a datio in solutum fogalma alá, hanem, a törvényhozások nagyobb részének példáját követve, azt mint a követelések megszűnésének egy külön módját önállóan szabályozza. Teljesítést pótlónak ugyanis csak azt a szolgáltatást tekinti, mely nemcsak alakilag, hanem anyagilag (gazdaságilag) is a hitelező kielégítését eredményezi azáltal, hogy a kötelemszerű szolgáltatás helyett egy azzal egyenértékűnek vett új javat hoz a hitelező vagyonába. Az újítás azonban nem nyújt a hitelezőnek tényleges kielégítést, nem realizálja a jogviszonyt gazdaságilag, csak más jogalapra állítja. Ezen külömbsógre való tekintettel az újítás joghatásai nem minden tekintetben azonosak az in solutum datio joghatásaival, Újítás alatt a Tj. csak a személycsere nélküli novatiót érti. Azt a novatiót, melynél a hitelező vagy az adós személye változik — delegatio, expromissio — külön nem szabályozza, mert azt tartja, hogy a gyakorlati szükséget az engedmény, tartozásátvállalás és utalvány jogintézményei is kielégítik. Nem lehet azonban kétség afelől, hogy a felek, ha jónak látják, a közöttük fennálló jogviszonyt oly módon is megszüntethetik, hogy helyébe más hitelező javára vagy más adós terhére megalapított új kötelem lépjen. Annyiban szűkebb az írjítás fogalma a Tj.-ban, mint más törvényhozásokban, hogy csak a követelésnek új jogalapra fektetése esik alája; így ha az adós azt, amivel már más jogalapon tartozik a hitelezőnek, kölcsönként ígéri neki (1082. §. 2. bek.), vagy ha eddigi kötelezettsége helyett ugyanolyan tartalmú abstract, pl. váltói vagy az 1443., 1445. §-ok szerinti kötelezettséget vállal a hitelező irányában. A követelés tartalmának megváltoztatása, » főtárgyának « felcserélése (osztrák ptkv. 1376. §-a) a Tj. szerint nem állapít meg újítást. A kötelem tartalmának módosítása nem szünteti meg szükségképen az eredeti kötelmet, nem akkor sem, ha a változtatás a köte^ lem főtárgyára vonatkozik, feltéve hogy a kötelezett új szolgáltatás a réginek egyenértékéül tekinthető. Ha nem tekinthető annak, akkor a régi kötelem meg fog ugyan szűnni, de nem újítás, hanem contrarius consensus folytán; meg fog szűnni az új kötelem megállapításának alkalmából, de nem új követelés által; a felek a régi kötelem megszüntetése által csak helyet akarnak csinálni az újnak. Minthogy ily esetben a megalapított új hitelezési viszony nem folytatása a réginek, az utóbbit biztosító mellékjogoknak ez esetben — ellentétben azzal, amit a Tj. az újítás esetére rendel — a régi követeléssel együtt meg kell szünniök. A felek szándékának az újító szerződés megkötésekor arra kell irányulnia, hogy az új követelés a réginek helyébe lépjen. Ez a szándékuk nem vélelmeztetik ; ha nem állapítható meg, akkor azt kell tartani, hogy az adós, 17*