Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

94 185. §. kezel vagy nagyobb összegű jövedelmeket szed be, biztosíték adására is kötelezhető: a 184. §. 1. bek. értelmében a gyermek vagyona rendszerint biztosíték nélkül marad az atya kezén. De ő sem mentesíthető némely vagyontárgyak biztosításának kötelezettsége alól, ha azokat őrizetében és kezelésében megtartani kívánja, mert a károsodás veszélye, amely a gyermeket érhetné, nagyobb, mint az a haszon, amely méltán várható volna, ha az atya legjobb belátása szerint kezelhetné a gyermek vagyonának ezt a részét is. Pénzt, vagy a tulajdonjog igazolása nélkül értékesíthető értékpapírokat biztosítók nélkül az atyára bízni, azzal a veszéllyel járna, hogy az atya nemcsak elpazarolhatná, hanem bár jóhiszemű, de meggondolatlan, merész vállalatokba befektetés vagy éppen tőzsdejáték következtében a gyermek vagyonát részben vagy egészben elvesztegethetné, nem is szólva a hiányos, gondatlan megőrzés vagy baleset következtében beállható veszélyről. A 184. §. 2 bekezdése tehát kötelezi az atyát, hogy biztosítékot adjon a gyermeknek: a) a kezén lévő pénz erejéig, ama rész kivételével, amelyet a kezelés szempontjából készen tartani szükséges; b) a bemutatóra szóló, az üres hátirattal ellátott forgatható papírok és a hem kötményezett pénzintézeti betéti könyvek értéke erejéig, az olyan értékpapírok kivételével, amelyek elhasználható dolgoknak tekintendők, pl a gyermeket illető banküzlet forgó tőkéje. De a gyámhatóság, ha különös körülmények miatt a gyermek érdekének veszélyeztetésétől lehet tartani, egyéb vagyontárgyak értéke erejéig is biztosítókadásra kötelezheti az atyát. Pl. nagy értékű műtárgyai vannak a gyermeknek (szobrai, képei, ékszerei) és tartani lehet attól, hogy az atya biztos helyen megőrzésükről nem tud gondoskodni, vagy elajándékozhatná, szorultságból elzálogosíthatná, eladhatná. A gyermeknek kártérítéshez való joga teljesei értéktelen lehet. Az atyának esetleges büntetőjogi felelősségre vonását pedig igen gyakran magának a gyermeknek érdekében kell elejteni. 6. A gy. törv. 18. §-ával szemben a 185. §. jórészt megkönnyíti az atya számára a biztosítékadás módját. Kiterjeszti ugyanis a Tj.-nak a biztosítékadás kötelezettségére vonatkozó 893—900. §. szabályait az atya biztosíték-adására is. E szabályok szerint az atya biztosítékot alkalmas kezes állítása által és nem csupán értékpapírok, hanem egyéb, nem könnyen romló ingóságok zálogbaadásával is nyújthat. Értékpapír tekintetében annyiban kedvezőtlenebb reá az új szabály, hogy míg a gy. törvény idézett szakasza szerint általában az állam által óvadékul elfogadhatóknak kijelölt értékpapírok fogadhatók el, a 895. §. szerint csak oly értékpapír alkalmas biztosítók, amelybe árvapénzeket el szabad helyezni, vagyis a 270. §. 2. bek. 2. és 3. pontja szerint csak magyar állampapírok, oly értékpapírok, amelyeknek kamatozásáért a magyar állam felelősséget vállalt^ pénzintézetek záloglevelei és köz ségi kötvények is, amennyiben külön jogszabály alkalmasaknak minősíti. Viszont kedvezőbb, mert ma az óvadékképes értékpapírok csak névértékük feléig, de árfolyamuk kétharmad részét meghaladó értéken felül szolgálhatnak biztosítékul, míg a 895. §. szerint árfolyamuk háromnegyed része erejéig, amennyiben az a névértéket meg nem haladja, vagyis esetleg a névérték erejéig fogadhatók el. A jelzálogjog akkor alkalmas biztosítók, ha a 270. §. 2. bek. 4. és 5. pontja alatti feltételeknek megfelel. A gy. t'u-v. szerint házak értékük felóig, egyéb ingatlanok értékük kétharmadáig fogadhatók el biztosítékul, jelzálogjog-követelés teljes összegben, ha az előző terheknek hozzá-