Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

177-179. §. 89 szülőre. Ha a szülők együtt élnek és a gyermekek is velük, tényleg megmaradnának a szülői jogtól megfosztott szülő befolyása alatt és így testi jólétük és erkölcsiségük éppen úgy veszélyben forogna, mint azelőtt. A 176. §. értelmében tehát ily esetben csak a gyámhatóság jóváhagyásának elnyerése után gyakorolhatja a másik szülő a szülői jogot. A gyámhatóság természetesen ezt a jóváhagyást csak akkor adhatja meg, ha megnyugtató biztosítékot nyerhet arra nézve, hogy a gyermek testi vagy szellemi épségének veszélyeztetése ki van zárva. Nincs szükség ily jóváhagyásra, ha a szülők házassága megszűnt, vagy ha ágytól és asztaltól el vannak választva, mert ez esetben a gyermek személyes biztonságát vagy erkölcsiségét a bűnös szülő többé nem veszélyeztetheti. 16. Azok a körülmények, amelyek a gyámhatóságnak a szülői jog korlátozása vagy elvonása tárgyában, vagy a 168. §. alapján hozott határozatát irányították, idővel olykóp változhatnak, hogy a szóban forgó határozatok többé nem felelnek meg a gyermek érdekeinek, amiért is beáll módosításuk vagy hatályon kívül helyezésük szüksége éppen a gyermek érdekében. A 177. §. erre jogosítja fel a gyámhatóságot. 17. A szülői jog védelmét célozza a 178. §. Lehet, hogy a gyámhatóság a 174. §. adta jogával nem helyesen élt. Elégséges lett volna tán a gyermek érdekei megóvására szelídebb eszköz is, mint a szülői jog elvonása. Lehet, hogy a gyámhatóság tévedett a bizonyítékok mérlegelésénél. A 178. §. tehát megadja a jogot, hogy a szülő a bíróságtól kérhesse, hogy a gyámhatóságnak azt a határozatát, amellyel szülői jogát elvonta, a jövőre nézve hatályon kívül helyezze, ha az elvonásra nem volt törvényes ok. Ez a jog megilleti úgy az atyát, mint az anyát. Nem élhetnek azonban ezzel a joggal a 168. §. alapján hozott határozattal szemben, mert ennek hatályon kívül helyezését csak a 177. §. alapján folyamatba tett gyámhatósági eljárás útján érhetik el. 18. A szülőnek azt a természetadta jogát, hogy gyermekét láthassa, vele érintkezhessek, el kell ismerni abban az esetben is, ha nincs is neki szülői joga (174., 175. §,), vagy ha e joga szünetel is (172. §.)• Nemcsak a szülő természetes jogának védelme szempontjából megokolt a 179. §-ban foglalt ez az elismerés, hanem a gyermek érdekében is, akinek természetes jogát sértené, ha a törvény mesterséges gátat emelne az elé, hogy a gyermek szülőjét, akinek az ok megszűntével gondviselése alá kerülhet, megismerhesse, megszerethesse. Ez a jog a szülőt megilleti, ha nincs is szülői joga, tehát akkor is, ha azt arra való érdemetlensóge miatt vesztette el. Megilleti nemcsak a másik szülővel, hanem bárkivel szemben is, legyen bár az a gyermeket magánál tartani jogosult gyám, rokon vagy intézet. Az érintkezés jogának érvényesítését azonban a §. második mondata nem a bírói útra, hanem a gyámhatóság elé utalja, amely szükség esetében nemcsak annak módját állapítja meg, hanem az esetben, ha az érintkezés a gyermek erkölcsét, nevelését vagy egészségét veszélyeztetné, a szülőt ennek a jogának gyakorlásától el is tilthatja, vagy az érintkezést feltételektől teheti függővé. Mihelyt ugyanis maga a törvény megállapítja a szülő érintkezési jogát, de a gyámhatóságot nemcsak arra jogosítja fel, hogy a módját, vagy feltételeit megállapítsa, hanem hogy a szülőt ennek a jogának gyakorlásából a gyermek érdekében ki is zárhassa: hiányzik a bíró által megítélhető jog. Legfeljebb a 178. §. alapján, amennyiben a gyermekkel való érintkezési joga szintén szülői jog, — bár a 174. §. rendelkezését voltakép a teljes szülői jogra kell érteni, — a gyámhatósági határozat hatályon kívül helyezését kérhetné a bíróKépv.. iromány. 1910—1915. XXXII. kötet. 12