Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
80 171—173, %. hatósági megállapítást teszi feleslegessé. Oly megállapodás azonban, amellyel a szülő az érintkezésnek és az ellenőrzésének jogáról mindenkorra lemondana, a gyermekkel szemben épúgy, mint maga a gyermek elhelyezésére nézve megállapodásuk, nem hatályos, meit a szülői joggal járó kötelességekiől lemondani nem lehet. 10 A szülőnek kiskorúsága, vagy elmegyengesóg, tékozlás vagy iszákosság okából való gyámság alá helyezése, vagy lelki vagy testi fogyatkozása miatt minden ügyre nézve gondnokság alá helyezése nem zárja ki a szülői jog gyakorlását, mint nem a házastársak életközösségét. De méltán kétséges, vajion a kiskorú vagy az említett okokból gyámság vagy gondnokság alá helyezett szülő szülői jogával mindig a gyermek érdekeinek megfelelően fog-e élni? Ezért a 171. §. a felsorolt esetekre tekintettel a 107. §. szabályának módosításával megállapítja, hogy az ilyen szülő a szülői jogot csak a másik • szülővel egyetértően gyakorolhatja. Ha ez utóbbi az atya és annak szülői •joga fennáll, akkor véleménykülönbség esetében az atyát illeti a döntés; de ha az utóbbi az anya, (mert pl. az atyának kiskorúsága meg van hosszabbítva) akkor az atyát nem illeti meg a döntő szó, hanem a gyámhatóság dönt az ellentétes vélemények között. Ugyancsak nem gyakorolhatja a gyámság alatt álló szülő a szülői jogot egyedül, ha a másik szülőnek nincs szülői joga, vagy ez a joga szünetel, hanem a gyermek gyámjával egyetértően kell azt gyakorolnia; ha pedig a vélemények eltérnek egymástól, bármelyikük kezdeményezésére a gyámhatóság dönt a célszerűség szempontjából elbírálandó kérdésekben is. 11. A 172. §. megállapítja azokat az eseteket, a melyekben a szülő szülői joga szünetel. Az egyik eset az, ha a szülőt elmebetegség miatt gyámság alá helyezték, amiből egyúttal következik, hogy a gyámság egyéb eseteiben a szülői jog nem szünetel. A másik az, midőn a gyámhatóság megállapítja, hogy a szülő tartózkodóhelye ismeretlen, vagy tényleg tartósan gátolva van szülői jogát gyakorolni. A gátoltságnak valóságosnak ós tartósnak kell lennie. Ez alapon a 328.. § alapján történt gondnokrendelés is maga után vonhatja a szülői jog szünetelését, de csak a gyámhátóságnak az akadál} T t megállapító határozata következtében. Mai jogunk ez irányban nem számol eléggé a gyermek érdekével. Az atyai hatalom megszüntetése, vagy az anyának gyámi tisztétől felmentésének kerülő útján juthat ahhoz, hogy a gyermek veszélyeztetett érdekének biztosításáról gondoskodhassak. A szünetelés az akadály megszűntéig tart, nem pedig az akadály megszűntének gyámhatósági megállapításáig, bár erre a megállapításra is szükség lehet. 12. Mai jogunk szerint, ha az anya újra férjhez megy, ennek csak az a következménye, hogy ha egyúttal gyermekeinek gyámja, vagyona kezeléséről számot adni tartozik, de gyermekeihez való személyes viszonya nem változik. Akár a gyermek atyjának életében, akár annak halála után lép házasságra, ügy a házasságbontó perben gondviselésére bízott gyermekét, a végett, hogy a szülői jog tényleg is gyakoroltassák, magánál tarthatja vagyis ő nevelheti. A 173. §. mai jogunkat általában fenntartja, de kivételt állapít meg arra az esetre, ha az anya külföldihez megy férjhez és emiatt lakóhelye külföldön van. Megszünteti ugyanis az anyának a gyermek feletti szülői jogát, hacsak a gyámhatóság fenn nem tartja a gyermek érdeke szempontjából. Nem ritkán ugyanis a gyermek érdekeinek súlyos sérelmével járna, ha anyját hazájától esetleg olyan messze idegen országba követni tartoznék, ahol neki idegen személy parancsainak is alá volna vetve, elfelejthetné anyanyelvét, elidegenedhetnék hazájától, másik szülőjétől, akivel
