Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

16G-168. §. 83 szülő ;')Ital választott helyett más életpályára léphessen, vagy a szülői házat elhagyhassa oly célból, hogy életfenntartásáról saját keresetével maga gondoskodjék. Ez utóbbi rendelkezés főleg oly esetre tekintettel szükséges, midőn a gyermek munkaerejének a szülői házban való szertelen kihasználása a gyermekkel szemben nemcsak méltánytalan az ott nyert eltartás aránytalanságánál fogva, de azért is, mert megfelelő életpályára való kiképzését hátráltathatja vagy meghiúsíthatja. , 5. A szülői házban eltartott vagy nevelt gyermek a 166. §. értelmében köteles erejéhez és és életkorához képest a szülő háztartásában és gazdaságában közremunkálkodni. Ez a közremunkálás a szülő anyagi érdekét is szolgálhatja azáltal, hogy nemcsak a gyermeknek, hanem a szülők és a többi családtag eltartását is megkönnyítheti. De első sorban mégis a gyermek érdekében adott joga a szülőnek, mert a nevelés kötelességével jár, hogy a gyermeket munkára szoktassa, esetleg itykép valamely meghatározott életpályára kiképzését előmozdítsa. 6. A 167. §. foglalja magában a szülő és a törvényes gyermek közötti jogviszonynak azt a sarkalatos elvét, hogy a szülői jog a házasság fennállása alatt úgy az atyát, mint az anyát egyaránt megilleti, vagyis mindegyiknek egyaránt joga ós kötelessége a gyermeket gondozni, nevelni és reá felügyelni. Mindegyik gyakorolja a házi fegyelem jogát. Mindegyiknek szava van a gyermek tartózkodási helyének meghatározásánál, pályája megválasztásánál. Nem látszik azonban célszerűnek a szülők között támadható véleménykülönbség esetében a döntést hatósági fórumra bízni. Nem szólva arról, hogy a hátóságot lényegében jelentéktelen viták eldöntésével is elhalmoznák, sok esetben a család nyugalmának veszélyeztetésével járna a család - beléletének idegenek előtt való feltárása, ami többnyire a hatóság döntését megelőzné. Legcélszerűbb tehát a szülők vitájában is, mint a házastársakéban a férjre, itt az atyára bízni a döntést. Csak ha az atya döntése a 174. §. alapján jogával való visszaélésnek vagy a szülői kötelesség megsértésének vehető, fordulhat az anya, sőt szülői kötelessége is ezt tennie, a gyámhatósághoz a gyermeket érhető sérelem elhárítása vagy orvoslása végett, főleg ha ezt jogos önvédelem számába vehető ellenállásával el nem érhette. Különösen joga van az anyának ezt tennie, ha az atya hét évnél nem idősebb gyermekét kívánná gondozása alól elvonni, mert az ily gyermek gondozásához a §. 3-ik mondata az atya jogát mintegy megelőző anyai jogot biztosít neki, hacsak annak mellőzését a gyermek fontos érdeke nem kívánja. Nem fog tehát jogtalanul -eljárni az atya, ha a szopós gyermeket eltávolítja az anyától, hogy orvosi tanácsra a gyermek táplálásáról a gyermek különben veszélyeztetett egészségének megóvása céljából megfelelő módon gondoskodjék. Viszont jogosult volna az an}^a tettleges ellenszegülése, ha az atya önkényesen, . alapos ok nélkül kívánná elvenni a gyermeket anyja gondozásából. 7. Más a helyzet, ha a szülők között az életközösség megszakadt, amikor ugyanis a szülői jog együttes gyakorlása lehetetlenné vált, Ha a szülők nem tudnak megegyezni, hogy a gyermeknek ki viselje gondját, nem szabad megengedni a gyermek érdekében sem, hogy a vitát az erőszak döntse el, hanem cl kell döntetni, addig is, míg a házastársak házassága felől a bíróság nem határoz, — a gyermek érdekét szem előtt tartó fórum által. Nem szabad, hogy a szülők a gyermeket ide-oda hurcolják, csitítgatással vagy fenyegetéssel bírják maradásra, mert ez a gyermek erkölcsét, lelki nyugalmát, egészségét, nevelését veszélyeztetné. A 168. §. ily esetben a szülők bármelyikének kérelmére a gyámhatóságra bízza a döntést, hogy melyiknél legyen a gyermek,, ii*