Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

131. §. 6S Szerződésnek bírói megerősítése előtt meghal — mert csak ezzel a megerősítéssel kezdődik hatálya —, ez a cél meghiúsul, mert a tervbe vett viszony, mihelyt annak valamelyik alanya hiányzik, valóra nem válhatik. Ez méltán következtetésre vezethetne, hogy az örökbefogadó szerződós, mihelyt a felek valamelyike meghalt, bíróilag meg sem erősíthető, mert a megerősítés dacára tényleg hatályba nem léphet. Ily szabályozás azonban nem ritkán nagy érdekek sérelmével járna; mert az örökbefogadásnak vagyonjogi hatásai is vannak. Nem volna ugyanis móltányos, hogy akkor is, midőn a szerződő felek már mindent megtettek az örökbefogadás megvalósítására, megerősítés végett a szerződő feleket különben is megkötésétől kezdve kötő szerződést a bírósághoz be is nyújtották, amiatt a véletlen miatt, hogy a szerződő felek valamelyikét a halál az életből elszólította, mielőtt a bíróság a szerződóst megerősítette volna, az örökbefogadás minden következményei tekintetében meghiúsuljon. Ezért a Tj. 129. ós 130. §-a úgy az örökbefogadandó, mint az örökbefogadó korábbi halálával beálló helyzet következményeit is célszerűnek vélte megállapítani. És pedig, ha az örökbefogadandó halt meg a megerősítés előtt, a 129. §. értelmében az örökbefogadó szerződés csak úgy hatályos, ha a szerződóst a szerződő felek valamelyike még az örökbefogadandó életében a bírósághoz megerősítés végett bemutatta és az örökbefogadandónak maradt oly ivadéka, akire az örökbefogadás kihat. Ez kétségkívül megegyező az örökbefogadó célzatával is, ismervén az örökbefogadás törvényes következményeit és így az örökbefogadandó halála után bekövetkezett megerősítés reá nézve a legcsekélyebb sérelemmel sem jár. Ugyanígy rendelkezik a 130. §. arra az esetre is, ha az örökbefogadó halt meg az örökbefogadó szerződés megerősítése előtt, de azzal az örökbefogadandó érdekét még inkább elősegítő toldással, hogy az örökbefogadó halála után bíróilag megerősített szerződés akkor is hatályos, ha azt még nem a bírósághoz, hanem csupán a gyámhatósághoz adták be jóváhagyás végett, vagy ha azt nem a felek valamelyike, hanem az örökbefogadó felhalmazása alapján más valaki mutatta volt be megerősítés végett a bírósághoz vagy a gyámhatósághoz. Hogy a 129. §. szigorúbb feltételekhez köti az örökbefogadandó gj^ermek halála után megerősített szerződós hatályosságát, mint a 130. §. az örökbefogadó halála után bekövetkező megerősítését, ennek oka az, hogy az előbbi esetben a gyermek halálával az örökbefogadóra nézve az örökbefogadásnak első sorban szándékolt célja meghiúsulván, annak az elhalt gyermek ivadéka javára kiható távolabbi jogkövetkezményét csak a legvégső esetben lehet az örökbefogadóra esetleg kedve ellenére ráoktrojálni, amikor t. i. a felek még életükben mindent megtettek, ami részükről a szerződés perfekciójához szükséges. A másik esetben ellenben az örökbefogadott gyermeket kell kedvező helyzetbe hozni, ami a feltételek enyhítését igazolja. A gyermek érdekei figyelembevételének okszerű következménye a 130. §. 2. bekezdésében foglalt az a szabály, hogy az örökbefogadó halála után történt megerősítést olyannak kell tekinteni, mintha még az örökbefogadó életében történt volna. 11. A 128. §. 3. bekezdése szerint a bíróság az örökbefogadó szerződós megerősítését csak valamely törvényes kellék hiánya miatt tagadhatja meg, vagyis a megerősítés éppen a törvényes kellékek meglétét igazolná. De nem szólva arról, hogy bírói tévedés is foroghat fenn, veszélyes volna, hogy a bírói megerősítés az esetleg tévedés, megtévesztés vagy kényszer következtében tett nyilatkozatok megtámadhatóságát is kizárná. Tagadhatatlan ugyan,