Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

126—127. §. '61 joga csak kiskora gyermekre nézve szorul oltalomra, a teljeskorú gyermek­kel szemben, aki felett szülői joga akkor sincs, ha gyámság alatt van, hasonló megszorítás nem volna indokolt. ' A gyermek jogos érdekével azonban megegyeztethető nem volna, hogy a szülő beleegyezését akkor is megkivánjuk az örökbefogadás érvényességi kellókekóp, ha a szülőnek nincs szülői joga vagy az szünetel többnyire előre nem látható időre. Ily esetben a szülői jog sérelméről egyrészt szó sem lehet, másrészt a szülői jog gyakorlására órdemetlenné vagy erkölcsi vagy elme­beli fogyatkozás miatt képtelenné vált szülő ellenzését az örökbefogadás akadályául a gyermek érdeke ellenére elismerni, túlzás volna. A §. második bekezdéséből csupán az következik, hogy a szülőt, bár nincs is, vagy szünetel a szülői joga, — ha meghallgatható, — véleménye felől, de csak a kiskorú megóvandó érdeke szempontjából adandó felvilágosítás céljából a kiskorú örökbefogadandónak gyámhatósága hallgassa meg. De az ily szülő ellenzése az örökbefogadást nem gátolja. A 125. §. 3-ik bekezdése a 124. §. 2 —5-ik bekezdéseinek szabályait a szülői beleegyezésre is kiterjeszti, mert e kiterjesztést ugyanazok az érvek támogatják, amelyek a házastárs beleegyezésére nézve alkalmazásukat meg­okolják. 7. Ha az örökbefogadás csupán vagyoni viszonyokról szóló jogügylet, különösen örökösödési szerződés volna, magának a szerződőknek volna csupán érdeke, hogy azt úgy kössék meg, hogy érvényességéhez kétség se férjen. De az örökbefogadás célja szülő és gyermek közötti, vagyis a családi állásra vonatkozó, messzeható viszony létesítése, amely következményeinél fogva mások érdekeit is érinti. Közérdekből is tanácsos tehát, hatósági vizsgálattal és megerősítéssel biztosítani ós egyúttal hitelesen tanúsítani, hogy az örökbe­fogadás valóban és törvényszerű módon létrejött. Ehhez képest a Tj. 126. §-a megállapítja, hogy az örökbefogadás az örökbefogadónak az örökbefogadandóval kötött oly szerződésével jön létre, amelyet a bíróság is megerősített. Ma ezt a megerősítést közigazgatási ható­ság, az igazságügyminisztórium teljesíti. De célszerűbbnek mutatkozik, hogy ezt a feladatot a bíróságra bizzuk. így a feleknek is módjuk van a törvé­nyes kellékek fennforgása ellenére tévesen megtagadott megerősítést jogorvoslat útján a felsőbb bíróságtól megnyerni, de a törvényes kellékek nélkül szűköl­ködő ós így a közérdekbe ütköző örökbefogadásnak létrejöttét a tévesen történt bírói megerősítésnek a kir. ügyész részéről való megtámadásával közérdekből is meg lehet akadályozni, illetve a bírói megerősítést felül­vizsgáltatni. Állandó, szinte felbonthatatlan családi viszony létesítését célozván az örökbefogadás, azt okszerűen sem feltételhez, sem időhöz nem lehet kötni (126. §. 2. bek.). Jelentősége pedig megkívánja, hogy az örökbefogadást tanú­sító okirat hitelességéhez kétség ne fórjen. Ezért a g. 3-ik bekezdése köz­okiratba rendeli foglaltatni a szerződést. 8. A 127. §. szerint az örökbefogadó szerződést a felek csak maguk köt­hetik meg, mert hiszen első sorban közöttük való családi viszony létesítése forog szóban, erre irányuló akaratukat tehát nemcsak jelentőségénél, de termé­szeténél fogva is csak maguk személyesen jelenthetik ki. Erre ugyan némely gyámság alá helyezett elmebeteg is időközökként képes volna. De ily akarat­nyilvánítás szabad és öntudatos voltának, különben is nehézséggel járó meg­állapításának ingatag alapjára az örökbefogadást helyezni nem volna taná­csos. Ezért a szerződőképessóg általános szabálya ellenére, az elmebetegség

Next

/
Oldalképek
Tartalom