Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
121—123. §. 59 sítés eszközét mellőzzék. Ennek a veszélynek a Tj. azzal az intézkedéssel véli elejét venni vagy azt legalább csökkenteni, hogy a 120. §. szerint csak az fogadhat örökbe, aki életének negyvenedik évét betöltötte és ha az, akit örökbe fogadni kíván, nála legalább 16 évvel fiatalabb. De mert az élet tapasztalata szerint ily szabálynak kivétel nélkül alkalmazása némely esetben nagy kárára lehetne a gyermeknek, akit örökbefogadnának, a szembeszökő méltánytalanságok elháríthatása céljából az igazságügyminiszter teljeskorúnak nála fiatalabb egyén örökbefogadására a kor és korkülömbség kelléke alól felmentést adhat. 2. A házasság intézményét és a gyermek érdekét szolgálja a 121. §-nak az a szabálya is, hogy nem fogadhat örökbe, akinek törvényes ivadéka van. Nő másnak a gyermekét nem fogadhatja örökbe akkor sem, ha az ivadéka törvénytelen. Ellenben nincs kizárva, hogy a nő saját törvénytelen gyermekét örökbefogadhassa, mert bár a törvénytelen gyermek anyjával szemben már is a törvényes gyermek erősebb jogállását élvezi, olyan esetben, amidőn a gyermek származásának módja nem köztudomású, mindkettőjüknek méltánylást érdemlő érdeke lehet az, hogy családi viszonyuk alapjául az örökbefogadás állíttassák a nyilvánosság elé, s ezen az úton a származás homályának társadalmi hátrányai mindkettőjüknek előnyére elháríttassanak. Ám ez a szabály is gyakran akasztaná meg az oly örökbefogadás létrejöttét, amely nem ütköznék a házassági intézmény oltalmának közérdekébe, de érzékenyen sújtaná úgy az örökbefogadó, mint a gyermek érzelmeit és érdekét. Az élet bőven tárja elénk az eseteket. Az örökbefogadó gyermeke, unokája eltűnt, elzüllött, gyógyíthatatlan beteg vagy éppen elmebeteg. Őt magát rég gondozza önfeláldozóan valamely szegény rokona, esetleg hozzá idegen is. Megszerette. Jutalmazni kivánná gyermekké fogadásával, de azzal gyermeki hálájára számítva, biztosítaná is magának öreg korára vigasztalóját, támaszát. Igazságtalanság őt ebben gátolni azon a címen, hogy ivadéka van, mikor valójában nincs is. Ezért helyénvaló, hogy az igazságügyminiszter méltánylandó esetekben ez alól a kellók alól felmentést adhasson, önként értetvén, hogy az igazságügyminiszternek biztosított felmentési jog nem válhatik a törvényes tilalom elhárításának rendes eszközévé, hanem az csak igen súlyos okokkal támogatott kivételes esetekben lesz gyakorolható. Nem zárja el a Tj. még más gyermek örökbefogadásától sem, ha az örökbefogadónak már van örökbefogadott gyermeke. Az örökbefogadottnak nincs oly szerzett joga, amely gátolhassa az örökbefogadottat, hogy mást is részesíthessen hasonló jótéteményben, miként nem gátolhatja, hogy házasságot kössön, amelynek révén törvényes gyermekei születhetnek. 3. A 122. §. szerint saját törvényes gyermekét, saját házastársát vagy ennek elődeit senki sem fogadhatja örökbe. A családi viszonyoknak ilyetén halmozása általában nem kívánatos. 4. A 123. §. szerint a házastársakat kivéve, többen ugyanegy személyt nem fogadhatnak örökbe. A már örökbefogadott gyermeket is csak az örökbefogadó házastársa fogadhatja örökbe. Más, az örökbefogadó szerződés felbontása nélkül, még az örökbefogadó halála után sem fogadhatja örökbe. Az örökbefogadás ugyanis a szülő és gyermek közötti viszonynak megfelelő családi kapcsolatot létesít. Két vagy több ily viszony nem állhat meg egymás mellett; aminthogy az örökbefogadás a vérszerinti szülő és gyermek közti viszonyt is megszünteti. Ezzel a szemponttal nincs ellentétben, hogy házastársak együtt fogadhatják ugyanazt a személyt örökbe, vagy az egyik házastárs a másik által 8*
