Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

60 HARMADIK FEJEZEÍ. Törvényesítés. 102—119. §. I. T. 200-220. §.; Ind. I. k. 273-302. 1.; Főelőadm. II. k. 326-388. 1. [I. J. T. IV. k. 503-645. ÍJ: Bizotts. tárgy. I. f. 90-113. 1. [I. J.. T. IX. k. melléki.]; II. T. 102-119. §. I. Törvényesítés utólagos házasságkötéssel. A Tj. fenntartja a törvénytelen gyermek szülői utólagos házassága által való törvényesítésének hazai jogunkban is meglevő intézményét, mert az a házasságon kívül élő szülők között a házasságkötést ós így az erkölcsi rend helyreállítását előmozdítja, kevesbíti a társadalom érdekének megfelelőleg a törvénytelen gyermekek számát, a törvénytelen gyermek és a szülők törvényes gyermekei között a személyállapot szempontjából fennállákülömbséget megszünteti és a törvénytelenül született gyermekkel szemben a szülők hibáját jóváteszi. Abban a tekintetben, hogy a szülőknek házasságuk kötése előtt született törvénytelen gyermekük házasságuk megkötésével mindkét szülő törvényes gyermekévé lesz a törvény erejénél fogva, vagyis a férj, a gyermek vagy az anya beleegyezése nélkül, esetleg akaratuk ellenére is, a Tj. mai jogunk talaján áll. Eltér azonban a Tj. mai jogunktól abban, hogy egyrészt törvényesítő erővel ruházza fel a semmis, vagy a megtámadás következtében érvénytelen házasságot is, másrészt, hogy nem zárja ki a törvényesítésből a házasságtörő vagy vérfertőztető viszonyban fogant törvénytelen gyermekeket sem (102 §.). Ami az első álláspontot illeti, kétségtelenül visszásnak látszik, hogy semmis vagy érvénytelen cselekmény tegyen valamely törvénytelenséget törvényessé. Ám, ha helyes a Tj.-nak az az álláspontja, hogy a semmis vagy érvénytelen házasságból származott gyermek akkor is törvényes, ha mindkét szülő rosszhiszemű volt is a házasság megkötésekor, akkor nem lehet szigorúbb a törvénytelenül született gyermekkel szemben sem, mert a törvénytelen gyermekek számának csökkentését kívánó közérdeken kívül, megkívánja a gyermekkel szemben való méltányosság szempontja, amellyel nagyon ellenkeznék, hogy a szülőknek a gyermek irányában jó szándéka meghiúsuljon és a gyermek a törvényesnek vélt családi állásából — esetleg évek múlva — a törvénytelenség szégyenébe visszataszíttassék. Hogy a Tj. a házasságtörő vagy vérfertőztető viszonyban fogant törvénytelen gyermekre nézve is helyt ad az utólagos házasságkötés törvényesítő erejének, ez folyománya a javaslat azon álláspontjának, hogy a gyermeket nem szabad a szülők vétkeért igazolatlan hátránnyal sújtani. A házassági intézmény oltalmának szempontja e részben annál kevésbbó jöhet tekintetbe, mert a házassági intézményt a házassági és a büntető törvény rendelkezéseivel, nem pedig az ártatlan gyermek megbélyegzésével kell védeni. Hazai jogunk szerint nem törvényesíti a szülők közötti utólagos házasság az oly törvénytelen gyermeket, akinek szülői a gyermek fogantatása idejében nem köthettek házasságot oly ok miatt, amely felmentéssel el nem háríthaó akadályt gördített a szülők házasságkötése elé vagy helybenhagyással nem volt helyrehozható. A Tj. ezt a megkülömböztetést nem tartja meg-