Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

171 nek veszi, a gyámnak felmentést adhat és hogy a volt gyámolt vagy jog­utóda a gyámhatósági egyeztetés meghiúsulását igazoló gyámhatósági ha­tározat nélkül nem léphetnek fel bírói úton a volt gyám ellen kártérítési követelésükkel. A Tj. csupán a gyám tisztének megszűnésével való gyámhatósági közre­működés jogkövetkezményei tekintetében tér el a fennálló jogtól, de lénye­gében ugyanazt a szerepet juttatja a gyámhatóságnak, mint a mai jog. A 312. §. L bek. értelmében a gyám, ha tiszte megszűnt és így meg­szűnt a vagyon kezeléséhez való joga is, köteles a kezelése alatt volt vagyont végszámadással a gyámolt részére kiadni. E részben tehát a gyámoltjával való viszonya szempontjából alkalmazást nyernek reá is a 890 — 892. §-ok szabályai. A gyámolt részére kell a vagyont kiadnia, tehát ha az még gyámság alatt maradt, a gyámjának; ha korlátlanul szerződőképessé vált, neki magának; ha meghalt, az örökösének. Ha van is a gyámság viteléből származó követelése a gyámnak, volt gyámoltja ellen visszatartási joga csak a 905. §. határán belül van, tehát ily címen az egész vagyon kiadását nem késleltetheti. De annyit visszatarthat, amennyi követelése biztosítására szük­séges. A kiadandó vagyon alatt a gyámolt jogai bizonyítására szolgáló ok­iratokat is kell érteni, ha azok nélkül a gyámolt vagyonához nem juthat. Pl. a gyámolt vagyonát őrző pénzintézet letéti elismervényét. A fenntartás­nak, valamint a gyám által adott- biztosítók gyámhatósági feloldásának ki­eszközlése már a gyámoltra tartozik, mert a gyámság megszűntével csak a gyámolt hozzájárulásával oldható fel a biztosíték (305. § 1. bek. 3. mondata). Viszont a gyám a vagyon kiszolgáltatásának elismerését követelheti a gyá­molttól az 1015. §. szabályához képest. A vógszámadásnak olyannak kell lenni, mint az időközi számadásnak, tehát a 302. §. kellékeinek megfelelőnek, különösen a törzsvagyon szaporo­dását és csökkenését feltüntető kimutatást kell mellékelni hozzá. A gyám­hatósághoz beadott időközi számadásokra lehet és elég a végszámadásban hivatkozni. Ha ellenőrző gyám van, a gyámnak vele is közölnie kell a vég­számadást megvizsgálás végett, az előbbi pedig köteles azt a megvizsgálás eredményének megfelelő nyilatkozatával ellátni. Az ilykép készült és felszerelt végszámadást a gyámnak a gyámható­sághoz kell beadni, amely az ellenőrző gyámtól is megkövetelheti, hogy kívá­natára a saját működéséről is nyilatkozzék és ami felvilágosítást adhat, . megadja. A gyámhatóság felügyelete ós hatósága alól a gyámság megszűnte következtében a gyám ugyan kikerült, de a gyámolt érdeke megkívánja, hogy a g/ámhatóság a volt gyámoltat a végszámadás ós az annak kiegé­szítő részét képező időszaki számadások és vagyonkimutatás megvizsgá­lásában támogassa, legalább akkor, ha ő ezt maga kéri. Ezért kötelezni kell a gyámot, hogy végszámadását — bár azt immár a volt gyámoltjának adja — a gyámhatóságnak szolgáltassa be és e célból a volt gyámot kötelezett­ségének méltányosan kiszabandó határidő alatt teendő teljesítésére a rendel­kezésére álló módon, t. i. a 293. §. 2. bek. szerint kiszabott pénzbírsággal szoríthassa. Ha ez sikerre nem vezet, a gyámhatóság a volt gyámolt érde­kében per útján nem szoríthatja számadásra a gyámot, hanem csak a volt gyámolt vagy örököse, akik különben a volt gyámot felmenthetik a vég­számadásnak a gyámhatósághoz beterjesztésének kötelezettsége alól, mert a végszámadásra a gyám a gyámolttal szemben van kötelezve, vagyis a gyá­moltnak ez követelése a gyám ellen, amelyet tehát el is engedhet. Ez eset­ben tehát a gyámhatóság sem szoríthatja a gyámot a végszámadásnak be­mutatására, mert megszűnt a felettes hatósága lenni. 22*

Next

/
Oldalképek
Tartalom