Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

158 286-289. §. érdekéken meg kell elégedni azzal, hogy a tilalom, tehát kötelessége ellen vétő gyám emiatt a 311. §. alapján tisztétől elmozdítható és a 289. §. értelmében az okozott kár megtérítésére szorítható. A rosszhiszemű szerződővel szemben méltányosságnak nincs helye és ezért helyesen mondja ki a 285. §. szabálya, hogy a gyámnak ilyen jogügylete érvénytelen. Egyébként megfelelő alkalmazást nyernek a 282. és 284. §. szabályai a 280. §. 2. és 3. pontja eseteiben is. 30 A 286. §. az ellenőrző gyám kötelességeit, a 287. §. a jogait állapítja meg. Kötelessége ügyelnie arra, hogy a gyám tisztében kötelességszerűen járjon el. Mihelyt tehát észreveszi, hogy nem így jár el a gyám, a gyámhatóságnak tapasztalatait be kell jelentenie. Különösen be kell jelentenie azokat az eseteket, amelyekben a gyámhatóságnak hivatalból kell intézkednie. Pl ha tisztétől felmentése szükséges, vagy a gyám érdekeinek a gyámolt érdekével összeütközése okából utóbbi részére gondnokot kell rendelni." Az ellenőrző gyám jogai úgy vannak megszabva, hogy kötelességét sikeresen teljesíteni módjában legyen. Joga van a gyámolttal érintkezni, mert enélkül alig ellenőrizheti eltartásának módját, neveltetését. A vagyon kezelését megvizsgálhatja. Különösen kívánhatja, hogy a gyámolt személyét vagy vagyonát érintő oly rendelkezéseknél, amelyekhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges, a gyám őt meghallgassa, hacsak a halasztás veszéllyel nem jár. Minthogy azonban számolni kell azzal a tapasztalattal, hogy a gyámnak nincs mindig kedvére az ellenőrzés és így gyakorlásának módjára nézve a gyám és ellenőrző gyám között nincs meg az egyetértés: a 287. §. 2-ik bekezdése ily esetben annak szabályozását a gyámhatóságra bízza. 31. A gyámnak nem szabad gyámoltja vagyonát a saját részére felhasználni, mert hiszen tiszte éppen abban áll, hogy azt csakis gyámoltja javára kezelje. Hogy a gyámolt valamely vagyon tárgyának felhasználásából , mellesleg a gyámnak is van haszna, pl. gyámoltja nyaralójában együtt lakik vele, még nem állapítja meg a tilalomellenes felhasználás tényálladókát. Ha a gyám gyámoltját háztartásában, gazdaságában munkára fogja, a tilalom ellen csak akkor vét, ha ezt nem gyámoltja érdekében teszi, hanem munkaerejének ingyenes kihasználása céljából. Ha a gyám a 288. §. tilalma ellen vét, nemcsak eltávolítható tisztétől, de az elmaradt haszonért kártérítéssel is tartozik, esetleg a büntető törvénykönyv 361. és 362 §-ai értelmében hűtlen kezelés miatt büntetőjogilag is felelősségre vonható. 32. A 257. §. szerint a gyámnak kötelessége is gyámoltjának gondját viselni, vagyonát kezelni és őt képviselni. Ezt a kötelességót tiszténél fogva a 253. §i szerint híven és lelkiismeretesenkell teljesítenie. A gyám rendelése nem létesíthet a gyám és a kirendelő gyámhatóság között megbízási szerződést, mert az a gyámhatóságnak hatósági intézkedése, mégis amennyiben mintegy a gyám olt nevében bízza meg a gyámot a gyámolt minden ügyének vitelével, annyiban a megbízás viszonya is keletkezik a gyám és gyámolt között és így a gyámi tisztnek —jóllehet köteles —elfogadásával, a gyám arra is kötelezi magát, hogy mint gyámoltja megbízottja utóbbinak ügyeit érdekének megfelelően fogja ellátni (1362. §.). A gyám kötelessége lévén híven és lelkiismeretesen eljárni, nemcsak kötelezve van, de tisztével járó kötelessége is gyámoltja ügyeit érdekének megfelelően ellátni. Ha tehát kötelessége megszegésével — akár cselekvésével, akár mulasztással — gj^ámoltjának vétkesen vagyis szándékosan vagy