Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

256-257. §. 135 szerint a gyámnak már kirendelése idejétől kezdve is joga és kötelessége a gyámolt érdekében halaszthatatlan intézkedéseket megtenni. Az ellentét valóban csak látszólagos, mert a 2. bekezdés tülajdonkép a halaszthatatlan intézkedések tekintetében csak korábbi időpontot jelöl meg a gyámi tiszt gyakorlása kezdetéül. Magától értetik, hogy ez az időpont sem lehet korábbi annál, amelyben a gyám kirendeléséről tudomást nyert. 25. Az ellenőrző gyámság intézménye a bevezetés 10. pontja alatt van megokolva. A 256. §. első bekezdése csak a gyámhatóságnak szóló utasító rendszabály. A gyámhatóság belátásától függ, vájjon helyénvalónak látja-e ellenőrző gyám kirendelését, de azért mégis szem elől nem szabad tévesztenie, hogy ily intézkedésnek csak akkor van helye, ha a vagyon nagysága, minősége és kezelésének módja megkívánja, viszont ha így van, kell is ellenőrző gyámot kirendelnie. Pl. rendelhető ellenőrző gyám a letótileg kezelt nagyobb ingó vagyon vagy bérbeadott nagyobb ingatlan vagyon jövedelmei felhasználásának vagy kisebb értékű üzlet vagy gazdaság vitelének ellenőrzése céljából is. Viszont nagyobb vagyon létében is felesleges lehet ellenőrző gyám kirendelése, mert voltakép nem a kiskorú részére, hanem az ő érdekében a gyám mellé annak ellenőrzése végett rendeltetik ki ellenőrző gyám. A §. 2. bek. rá is mutat arra, hogy bizonyos esetekben ne éljen a gyámhatóság jogával. Felesleges ugyanis, amikor osztatlan hatáskörrel működő több gyám van. Nem szabad ellenőrző gyámot alkalmazni, ha a gyámjelölésre jogosult szülő azt végintézkedéssel megtiltotta. De ezt a tilalmat csak annyiban tartozik a gyámhatóság figyelembe venni, amennyiben a gyámolt érdekével nem ellenkezik. A 3. bekezdés szabályát megokolja annak a megfontolása, hogy lélek tani okokból alig várható, hogy a gyámot egyenes ágon rokona vagy sógora, házastársa vagy testvére elfogultságtól menten és hatályosan fogná ellenőrizni. A 4. bekezdés a gyámrendelés szabályainak megfelelő alkalmazását kiterjeszti az ellenőrző gyámra is. AH tehát pl. reá is a szülői kizárás tilalma (245 §.), bár az kifejezetten csak a gyámságra szólott, mert a gyámság fogalma mindkettőt magában foglalja. De nem utasítható vissza a gyámi tiszt a 249. §. 7. pontja alapján, mert az. ellenőrző gyám nem látja el a gyámságot a gyámmal közösen osztatlan hatáskörben, hanem tisztét amazétól külön, az ellenőrzésre szorítkozó hatáskörben kell betöltenie. II. A gyámi tiszt. 1 A kiskorúak feletti gyámság a hiányzó szülői gondviselés pótlására szolgál. Ezért a 257. §. a kiskorú személyéről ós vagyonáról való gondoskodás és képviselete tekintetében elvileg és következetesen a szülőével nagyjában megegyező jogokkal ruházta fel a gyámot és a szülő kötelességeit is kiterjeszti a gyámra a viszony különbözőségével megokolt módosításokkal. A gyám azt a jogát, hogy gyámoltjának gondját viselje, vagyonát kezelje ós őt képviselje, mert ez kötelessége is, másra át nem ruházhatja. De ez nem állja útját, hogy valamely joga gyakorlását ne bízhatná másra. Saját felelősségére, nem ritkán kötelességszerűen, gyámoltja gondozását és nevelését másra bízhatja, képviseletére megbízottat vallhat, gyámoltja vagyonát mással kezeltetheti, de nem visszavonhatatlanul, mert magukról a