Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.

Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része

240-241. §. 129 tettel a saját, valamint a kiskorú személyi és vagyoni viszonyaira s a mél­tánylást érdemlő körülményekre — a gyámság ellátására alkalmas legyen. Figyelemre méltatandó körülmény lehet adott esetben, hogy a gyám nem tud írni-olvasni, távol vagy külföldön lakik, szegény. Ilyen lehet úgy a kis, mint a nagy korkülönbség, a gyámolt neme, a vallás, a társadalmi állás, sőt az anyanyelv különbsége is. Pl. felserdült leány részére fiatal embernek, ifjú részére hajadonnak, művelt családból származó kiskorú részére a bár hozzá közel, de műveltségben jóval alatta álló rokonnak, vagy olyannak gyámul kirendelése, aki gyámoltjával olyan nyelven, amelyet mindketten megértené­nek, nem tud beszélni, — bizonyára nem volna a gyámmá rendelés céljával megegyező. A gyámrendelés hatályát azonban nem érinti, ha a gyámhatóság a rokonok, sógorok vagy a közgyám meghallgatása nélkül rendelt ki gyámot, vagy nem az előbbiek köréből, vagy ha a kirendelt gyám nyilvánvalóan nem alkalmas. A helytelen gyámrendelés csak a jövőre nézve .vesztheti hatályát, akár az arra jogosultaknak panaszára, akár hivatalból tett gyámhatósági intézkedés alapján. 10. A cím bevezetésének 7. pontja okolja meg a Tj.-nak azt az álláspontját, amely szerint hatóságilag kezelt vagy hatósági felügyelet alatt működő javító, kényszernevelő vagy elhagyott gyermekek ápolására vagy nevelésére szolgáló intézetben elhelyezett vagy az intézet felügyelete alatt nevelőszülő által gon­dozott kiskorú részére rendszerint nem kell a gyámhatóságnak gyámot ren­delni, mert a 241. §. 1. bek. szerint addig, míg a kiskorúnak nincsen külön gyámja, a gyám jogai ós kötelességei az intézet igazgatóságát illetik meg, amely az intézet szervezeti szabályzata alapján a gyámi tiszt gyakorlását az intézet valamely alkalmazottjára bízhatja. Tehát nem maga az intézet, mint jogi személy a gyám, hanem az igazgatóság tagjai, mint gyámtársak azok, vagy az intézet valamely a gyámi tiszt gyakorlásával megbízott alkalmazottja (pl. igazgatója) a saját személyében a gyám, kivéve ha gyámul nem rendelhető ki (243. §.). Hogy mily intézeteket kell ilyeneknek tekinteni, azt a 240. §. 2. bekezdése szerint kormányrendelet állapítja meg, mert csak a szervezetük és alkalmazottjaik megbízhatósága tekintetében kifogástalan intézetekre ruház­ható az általuk gondozott kiskorúak gyámsága. Nem tartja azonban célszerű­nek a Tj. (240. §. 1. bek. 2. mondat) a szabály kiterjesztését a lelki vagy testi fogyatkozásban szenvedő gyermekeket gondozó intézetekre, mert objektív érdekellentét van a gondozott és az intézet között annyiban, hogy nehézséggel jár annak hatósági ellenőrzése, vájjon az intézet a gondozottal szemben vállalt kötelezettségeit kifogástalanul teljesíti-e. Az magától értetik, hogy az intézetben gondozott oly kiskorúra nézve, akinek az atyja, vagy az anyja a törvényes képviselője, az intézet igazgató­ságának nincs gyámi hatásköre. De érintetlen marad a kiskorú részére már kirendelt gyám tiszte is, sőt a gyámhatóság külön gyámot rendelhet az oly kiskorú részére is, aki felett már az intézet gyakorolja a gyámi tisztet. Következőleg az intézet igazgatóságát csak az esetben és addig illeti meg a gyámi tiszt az általa gondozott kiskorú felett, ha és amíg nincs neki gyám­hatóságilag kirendelt gyámja. A 241. §. 2. ós 3. bek. példakép felsorol néhány esetet, amelyben különösen helye van külön gyám rendelésének. Ilyen, ha az igazgatóság azt maga kéri, ha érdekellentót támad az intézet és gondozottja között, vagy a gyámságból kizáró ok forog fenn, különösen pedig, ha a gyermek vagyona kezelése szempontjából célszerű vagy szükséges külön gyám kirendelése. Ily gyám kirendelésénél a gyámhatóságnak szabad keze van. A gyámot nem kell azok sorából, akik a gyámi tisztre számot tarthatnának, K'épv. iromány, 1910-1915. XXXH. kötet. 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom