Képviselőházi irományok, 1910. XXXII. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. A polgári törvénykönyv javaslata indokolásának 1-ső és 2-ik része
6 volt. E célját teljesen el is érte. A tervezet bő anyaggyüjteménye termékenyítőén hatott a magánjog irodalmára és a bírói gyakorlatra, amely számos tételét magáévá tette. Az előkészítő bizottságra a tervezet első szövegének és indokolásának közzététele után az a feladat várt, hogy a tervezet nyomán megnyilvánuló bírálat eredményeinek felhasználásával az első szöveget részleteiben tárgyalja és szerkezetileg is egységes tervezetté dolgozza át. Mielőtt a bizottság a tervezet ezen második szövegének kidolgozásához foghatott volna, két irányú előzetes munkára volt szükség. Mindenekelőtt tüzetes bírálati anyagot kellett szerezni; azután pedig a tervezet alapvető tőkérdéseit kellett bizottsági tárgyalással eldönteni, amennyiben ez az első szöveg előkészítése során már meg nem történt. Mindjárt a tervezet első szövegének megjelenése alkalmával intézkedés történt arra nézve, hogy az igazságügyi szervezet közegei, valamint más érdekelt tényezők, akár közvetlenül a minisztériumhoz intézett beadványokban ós átiratokban,. akár irodalmi közlések útján nyilvánítsák a tervezetre vonatkozó észrevételeiket; s általában, hogy a tervezet minél szélesebb körben megbírálás tárgya legyen. Az ezen úton egybefoglalt bírálati anyagot az előkészítő bizottság vezetősége rendszeresen feldolgozta. E mellett a vezetőség egyes szerkesztő tagok és a törvényelőkészítő ügyosztály egyes tagjainak részvételével, részben más szakférfiak bevonásával is, rendszeres értekezleteket tartott s ezeken a tervezetet tüzetes bírálat alá vétette. 1 ) Az alapvető főkórdések bizottsági eldöntésének előkészítése végett pedig a bizottság vezetősége az elvi jelentőségöeknek talált vagy egyébként nagy fontosságú kérdések tekintetében előadói előterjesztéseket készíttetett; ezek felölelik a tervezet első szövegének álláspontját, a kérdésre nézve felmerült észrevételek rendszerébe foglalt csoportosítását és a kérdés uek a vezetőség részéről javasolt megoldását. A tervezet további tárgyalásának ez az előkészítése az 1902. év őszén indult meg és az 1906. év elején jutott teljes befejezéshez. A munka eredményeit a bizottság vezetősége 9 kötetben a következő cím alatt tette közzé: »A magyar általános polgári törvénykönyv tervesetének további tárgyalását előkészítő főelőadmány és a tervezetre vonatkozó bírálati anyag,« Ez a munkálat felöleli — a tervezet első szövegének minden egyes fejezetére nézve — A) jelzés alatt a tulajdonképeni főelőadmányt, vagyis a bizottsági tárgyalásra kiszemelt, összesen 278 elvi kérdésre vonatkozó előadói előterjesztéseket; B) jelzés alatt pedig a tervezetre vonatkozó bírálati anyagot két csoportban és pedig az a) csoportban a tervezet közzététele következtében egybegyűlt megjegyzések összeállítását s a b) csoportban a vezetőség kebelében megtartott értekezletek során felmerült megjegyzéseket. 2 ) Ez a nagyszabású előkészítő munkálat a további tárgyalás szükségszerű közbülső láncszeme volt. Csak a benne foglalt rendkívül értékes anyag felhalmozása mellett volt lehetséges, hogy a tervezet második szövege aránylag rövid idő alatt elkészüljön. 4. Miután ilyképen a tervezet első szövegének további tárgyalása végett tüzetes előkészítő munkálat állott rendelkezésre: ennek a további tárgyalásnak a módozatait kellett megfelelően szabályozni. E végből mindenekelőtt az *) Az alább említendő Főelőadmány mindegyik kötete első fejezeténél a B) b) jelzésű rész kezdetén jegyzetben közölte azoknak névsorát, akik az illető rész felett tartott értekezletekben részt vettek. 2 ) Ez a sorozatos munkálat megjelent az Igazságügyi Javaslatok Tárának IV—VI. évfolyamában és különlenyomatban Grill Károly cs. és kir. udvari könyvkereskedése útján.
