Képviselőházi irományok, 1910. XXXI. kötet • 886. sz.
Irományszámok - 1910-886. Törvényjavaslat. A polgári törvénykönyv
14 értéktöbblet nem nagyobb az átruházandó vagyontárgy reá eső értékhányadának egynegyedénél és ha ő az értéktöbbletet az átruházó házastársnak az átruházáskor megfizeti. 70. §. A házastárs a 68. §. 3. bekezdése és a 69. §. szerint őt megillető követelést nem érvényesítheti az életben lévő házastárs személyes használatára szolgáló; vagy a keresete folytatásához vagy hivatása gyakorlásához szükséges dolgokra, az annak különvagyonában levő dolgok tartozókaira, valamint kereskedelmi vagy más üzletére, bérletére, haszonbérletére s az ezekhez tartozó vagyontárgyakra nézve. 71. §. , ' Amennyiben a 68 — 70. §-ok szabályainak alkalmazása a házastársak viszonyaira vagy az eset különös körülményeire tekintettel a méltányossággal ellenkeznék: a bíróság e szabályoktól eltérően, a méltányosság szerint határozza meg, hogy a közszerzemónyi tartozás lerovása mennyiben történjék pénzben és mennyiben természetben s hogy az utóbbi esetben a házastárs mely vagyontárgyakat és minő hányadokban legyen köteles szolgáltatni. 72. §. A házasság megszűntekor vagy a házastárs holtnak-nyilvánításakor életben levő házastárs a közszerzemónyi tartozás lerovása helyett követelheti, hogy a tartozás fizetését halála utánra halaszthassa, ha ő viszont a másik házastárs közszerzemónyi követelése és a 2 bekezdésben említett kamat erejéig dologi biztosítékot ad és a másik házastárs irányában minden közszerzemónyi követelésről lemond. A halál utánra halasztás esetében a közszerzemónyi tartozást pénzben kell leróni. A tartozás a kötelezett házastárs halála előtt nem teljesíthető. A tartozás után a házastárs negyedévenkint utólag kamatot köteles fizetni. 73. §. Ha a házastárs a házasság ideje alatt vagyonát a másik házastárs közszerzemónyi követelésének kijátszására irányuló szándékkal nagyobb mértékben apasztja, mint amennyit különvagyoni illetősége kitesz, a másik házastárs a közszerzeményben szenvedett vesztesége pótlására követelheti, hogy közszerzemónyi illetőségén felül e többlet fele a közszerzemónyi követelés megnyíltakor a vétkes házastársnak akkor meglevő vagyonából neki kifizettessék. Ezt a jogát azonban, ha közszerzemónyi követelése a vétkes házastárs halála vagy holtnak-nyilvánítása következtében nyílt meg és ez után kötelesrószre jogosult személy maradt, csak annyiban érvényesítheti, amenynyiben ezáltal a kötelesrósz nem csorbul.