Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.
Irományszámok - 1910-885. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zalalövő-zalaegerszegi és zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről
885. szám. 419 lettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az építésre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjeszteni — és pedig az állomások, a magasépítmények, a járóművek és a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasutigazgatóság utján, amely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban térj esztendők fel. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivételnek csak annyiban lehet helye, amennyiben az alábbi fejezetek netalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (építési anyagok és kutvizek) a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára, szilárdsági szempontból, avagy vegyileg az engedélyes költségére megvizsgálandók. •Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés 6*0°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyilt pályán 300 méternél kisebb félátmérővel nem szabad birniok. Kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ivek alkalmazása veendő figyelembe. A vasút irány- és lejtési viszonj^ait a kivitel czéljaira készítendő építési tervezetben a kereskedelemügyi miníster engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképen megváltoztatni, hogy azok kedvezőtlenebbek legyenek a vasút költségelóse és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 40 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibővítésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések — azok magasságához és anyagához képest — bezárólag 2"5 méter magasságig Í*/a vagy l 1 /* lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább V-fe lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének és minőségének, valamint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek megfelelően állitandók elő. Azonban l 5 /* lábasnál meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. • Vízszintesben vagy csekély lejtésben fekvő bevágások oldalárkai megfelelő fenókeséssel tervezendők és készítendők. Az anyagárkok külső lejtői egy lábasnál meredekebbek nem lehetnek, azoknak töltésfelőli lejtői ellenben ugyanoly rézsüvei készítendők, mint maguk a töltések. Az anyagtermelési és lerakási helyek mindig szabályos alakkal, a földterületek lehető kímélésével, köz- és magánérdekek károsítása nélkül ós ugy létesítendők, hogy azok a közlekedésnek és vízlefolyásnak, valamint a pályatest és tartozékai előállításának ós fentartásának, nemkülönben az 53*
