Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-885. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a zalalövő-zalaegerszegi és zalabér-sárvár-bük-kőszegi helyi érdekű vasutak engedélyezésének és a dunántúli helyi érdekű vasut részvénytársaság tulajdonában egyesült helyi érdekű vasutvonalak engedélyokiratai egyesitésének megtörténtéről

885. szám. 403 A vasút és tartozékainak ópitésónél engedélyes az érvényben levő álta­lános, valamint a helyhatósági épitési és rendőri szabályokhoz, nemkülönben a magyar királyi államvasutaknál érvényben álló feltétfüzeteknek és épületek leirásának határozmányaihoz és a helyi érdekű vasútokra vonatkozó maqyar királyi államvasuti szabványrajzoklios is alkalmazkodni köteles, mely utóbbiak mindig a magyar királyi államvasutak igazgatósága által kiadott és annál megszerez­hető eredeti sokszorositványokban térj esztendők ministeri jóváhagyás alá. Ezen szabván3 , ok alapján lesznek kidolgozandók a különböző munkák, műtárgyak, épületek ós egyéb építmények kiviteléhez szükséges részlettervek és munkarajzok. Ugy a szabványokat, valamint az ópitósre vonatkozó összes többi terveket is 4—4 példányban kell előzetes jóváhagyás végett felterjesz­teni és pedig az állomások, a magasépitmónyek, járóművek ós a gépészeti berendezés összes terveit, valamint az őrházkiosztási tervezetet is azon vasútigazgatóság utján, a mely az uj helyi érdekű vasútnak üzemét kezelni fogja. A műszaki felülvizsgálati tervek öt példányban terjesztendők fel. Az emiitett államvasuti szabványok érvényessége tekintetében kivétel­nek csak annyiban lehet helye, a mennyiben az alábbi fejezetek hétalán eltérő megállapításokat tartalmaznának. A vasútépítéssel összefüggésben álló anyagok (épitési anyagok és kut­vizek), a vasút üzemét kezelő vasutigazgatóság kívánságára, szilárdsági szem­pontból avagy vegyileg, az engedélyes költségére megvizsgálandók. II. Alépítmény. A vasút alépítménye egy vágányra készítendő. A legnagyobb emelkedés, illetve esés ugy a zalabér—felsőiászlói vasútvonalon, mint a batyk—türjei összekötő ivén 10'0°/oo-ben állapittatik meg. A kanyarulatoknak a nyílt pályán ugy a zalabér—felsőlászlói vasút­vonalon, mint a batyk—türjei összekötő ivén 300 méternél kisebb félátmérő­vel nem szabad birniok. A kanyarulatokban már a földmunkák kitűzésénél átmeneti ivek alkalmazása veendő figyelembe. A vasút irány ós lejtési viszonyait a kivitel czéljaira készítendő építés ­tervezetben a kereskedelemügyi minister engedélye nélkül nem szabad akként megválasztani, illetőleg olyképpen megváltoztatni, hogy azok kedvezőti lenebbek legyenek a vasút költsógelése és engedélyezése alapjául szolgált tervekben előtüntetett, illetőleg megállapított irány- és lejtviszonyoknál. A pályatest szabványos koronaszélessége az alépítmény felszínében, vagyis a kavicságy alsó felületének magasságában mérve 4*0 (négy) méter legyen. Görbületekben a töltés külső oldala a tulemelésnek és a vágány kibőví­tésének megfelelően kiszélesítendő. A töltések azok magasságához és anyagához képest bezárólag 25 m. magasságig l 1 ^ vagy 1 J4, lábas lejtőkkel, ennél nagyobb magasságnál pedig legalább l 1 /'^ lábas lejtőkkel létesítendők. A bevágások lejtői általában az anyag nemének ós minőségének, vala­mint a még egyébként figyelembe jövő viszonyoknak és körülményeknek meg­felelően állitandók elő. Azonban 1 : 5 A lejtésnél meredekebbek ezen lejtők csakis erre minden tekintetben alkalmas kőzetekben fekvő bevágásoknál lehetnek. 51*

Next

/
Oldalképek
Tartalom