Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.
Irományszámok - 1910-883. A kereskedelemügyi m. kir. minister jelentése az országgyüléshez a beszterczebánya-hermándi helyi érdekű vasut engedélyezése tárgyában
883. szám. 353 területén felállíthassák, jelen engedélyokirat hatályának tartama alatt szakadatlanul üzletben tartsák és a szükséghez képest bővíthessék; mig azon berendezések felállítására és azon bővitésekre, melyeknél a támszerkezetek elhelyezése czéljából a vasút területéhez nem tartozó ingatlanok igénybevétele szükséges, a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől mindenkor külön engedély kérendő. Az engedélyes czégek az összes üzleti távirdákat, távbeszélőket és villamos jelzőberendezéseket illetőleg szorosan alkalmazkodni kötelesek, az 1888. évi XXXI. törvényczikk s az ennek végrehajtása tárgyában 1890. évi július hó 18-án 23.445. szám alatt kiadott szabályrendelet ós a hazai vasutakkal ós távirdára nézve 1877. évben kötött egyezmény határozmányaihoz, az emiitett törvényczikk és egyezmény alapján kibocsátott vagy ezentúl kibocsátandó rendeletekhez, úgyszintén a jelen engedélyokirat kiegészítő részét képező épitési és üzletberendezési feltételekhez. Engedélyes czégek a vasútvonal irányát, az állomásokat és a kilométerszelvényeket az 1 : 75.000 léptékben feltüntető táborkari térkép két példányának előterjesztése mellett oly esetben, a mikor a jelen §. első bekezdése értelmében külön engedély kérésére nincs szükség, a berendezések megépítése iránt az alábbiak szerint illetékes posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőséget, oly esetekben pedig, midőn az idézett határozmány értelmében külön engedélyre van szükség, ennek megadása iránt a kereskedelemügyi ministert még oly időben kötelesek megkeresni, hogy a berendezések a vasút forgalombahelyezésóig, illetve ha már forgalomban levő vasútról volna szó, a berendezések elkészitésére kitűzött határidőre elkészíthetők és használhatók legyenek. Uj ópitkezések és meglevő berendezések bővitóse alkalmával a vezetéket a vasút felvételi épületein, őrházain, őr- és jelzőbódéin és jelzőkészülékein alkalmazandó utolsó elszigetelőig engedélyes költségére azon posta- és távirdaigazgatóság létesiti, a melynek kerületébe a vaspálya esik; ha tehát a vasútvonal több posta- és távirdakerületi műszaki felügyelőség területére terjedne ki, az esetre mindegyik területig illetékes posta- ós távirdakerületi műszaki felügyelőséghez a szóban forgó munkálatok eszközlése végett a vonatkozó táborkari térkép kapcsán külön-külön megkeresés intézendő. Az engedélyes czégek az épitést saját személyzetükkel és munkásaikkal csak az esetre végeztethetik, ha az új ópités vagy bővítés egy és ugyanazon pályaudvar határán túl nem terjed és a vezetékek felerősítésére az állam tulajdonát képező támszerkezetek nem vétetnek igénybe. Ha a távírda-, távbeszélő- és villamosberendezések építésével egyidejűleg a vasúti támszerkezetekre állami távírda- vagy távbeszólővezetékek is erősíttetnek fel, engedélyes czégek az állami és vasúti vezetékek közös támszerkezeteken haladó vonalhossza után csak a vasúti vezetékek anyagainak árát ós az összes egyéb épitési költségeknek a vezetókszámmal arányos részét kötelesek megtéríteni. A vasúti távírda, távbeszélő ós villamos jelzőberendezések az 1888. évi XXXI. törvényczikk 11. §-ában körülirt következmények terhe alatt csakis vas-utüzleti czólokra és csakis a vasút közegei által, állami ós magántáviratok továbbítására pedig csak a kereskedelemügyi magyar királyi ministertől előzetesen kórt külön engedély alapján használhatók. A berendezések felügyeletét ós ellenőrzését a vaspályavonal területére illetékes posta- ós távirdakerületi műszaki felügyelőség gyakorolja. Az e czólból kiküldött tisztviselőknek jogában áll a berendezések állomásain az Képv. iromány. 1910—1915. XXX, kötet. 45
