Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.

Irományszámok - 1910-881. A m. kir. állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912. évi LXVI. t.-czikk) az 1913. számadási év I. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzat nélküli kiadások- és hitelátruházásokról

881. szám. 325 időközben mind kedvező értelmű elintézést nyertek, megoldatlanok voltak s az előirányzat az ezek értelmében érintett személyzet tekintetbe vétele nélkül szerkesztetett. 7. czímhez. (Kolozsvári Karolina országos kórház és egyetemi klinikák.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovatnak 6. »Gsaládi pótlékok« alrovatán előállott 900 K túlkiadás a törvényen alapuló igények kielégitése folytán állott elő, illetőleg abból származott, hogy az igény alapját képező családi körülményeket az előirányzat szerkesztésekor előre látni nem lehetett s megfelelő tapasztalati adatok sem állottak még rendelkezésre. 12. czímhez. {Tankerületi főigazgatóságok.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton felmerült 6.242 K 50 f túlkiadás oka az, hogy a rendkivüli munkaszaporulat folytán több tanerőnek a főigazgatóságokhoz való beosztása vált szükségessé, s miután ezeknek javadalmazásáról ezen czím keretében gondoskodás nem történt, e czímen az illetményeknek átvétele folytán túlkiadás támadt. 14. czímhez. (Felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolák segélyezése.) Az 1912. évi LXVI. (költségvetési) törvény értelmében e czím 1—5. rovata között az átruházási jog engedélyezve lévén, az ezen alapon kimutatott 59.729 K 52 f túlkiadás a következőképen alakult: a 3. Felekezeti, törvényhatósági és községi középiskolai igazgatók és tanárok részére engedélyezendő pótlékokra« rovaton a túlkiadás 107.543 K 32 f, az 1., 2. és 5. rovaton a megtakarítás 47.81;-! K 80 f, mutatkozik tiszta túlkiadás rnint fent: 59.729 K 52 f. Ezen túlkiadás oka abban rejlik, hogy a felekezeti középiskolák igazgatói és tanári személyzete az intézetek fentartói s ezek jellege szerint 12 csoportra vannak beosztva, a melyek külön-külön statuit képeznek, a minek következménye az, hogy az azokban előálló változások s ezzel kapcsolatos előléptetések előre pontosan meg nem állapithatók, a mi elkerülhetetlenné teszi a megállapított előirányzat túllépését is. Hozzájárult az előirányzat túllépéséhez az a körülmény is, hogy egyes szerzetes-rendek (Szent Benedek-rendiek, czisztercziták), a kiknek tanárai eddig fizetéskiegészitésben nem részesültek, szintén kértek fizetéskiegészitést, a mit az egyenlő elbánás elve alapján megtagadni nem lehetett. Eddig a felekezeti tanárok statusában az igazgatók és tanárok együttesen voltak összefoglalva, mig ezzel szemben az állami középiskoláknál az igazgatók külön statust képeznek. Minthogy a felekezeti tanárok fizetéskiegészitésénél ugyanazon elvek voltak az irányadók, mint az állami tanárok fizetésrendezésénél, az igazgatók a tanári státusból kiveendők voltak, a minek folytán ezek helyére tanárok kerültek be a magasabb fizetési osztályokba, a mi szintén tetemesen többköltséggel járt. Végül a felekezeti tanári fizetéskiegészitéssel kapcsolatban a magyar tanulmányi alap mint iskolafen tartó is annál inkább megfelelően segélyezendő volt, mert költségvetése nagy deficziltel járván, terheit teljesen viselni képtelen. Ezért a múlt évi 20.000 K hozzájárulási támogatás az egyenlő elbánás elve alapján itt is 75.000 Kval évi 95 000 Kra volt felemelendő. 16. czímhez. (Népnevelési tanfelügyelőségek.) Az 1. ^Személyi járandóságok« rovatnak 4. »Családi pótlékok« aliovatán kimutatott 5.700 K túlkiadás az 1912. évi XXXV. törvényczikk folyománya, a mennyiben e törvény végrehajtásának kihatását előzetesen megállapítani és előirányozni nem lehetett. 27. czímhez. (Üvegtechnikai intézet.) Az 1. »Személyi járandóságok* rovat-, nak 2. »Családi pótlékok« alrovatán jelentkező 400 K túlkiadás a törvényen alapuló igények kielégitése folytán, illetőleg abból származott, hogy az igéuy alapját képező családi állapotokat az előirányzat szerkesztésekor előre látni nem lehetett s megfelelő tapasztalati adatok sem állottak még rendelkezésre.