Képviselőházi irományok, 1910. XXX. kötet • 877-885. sz.
Irományszámok - 1910-880. A m. kir. állami számvevőszéknek jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912:V. t.-czikk) az 1912. számadási év pótnegyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról
174 880. szám. »Dologi kiadások« rovaton kimutatott 50.370 K 43 t újabb túlkiadás az üzem fejlődése következtében felmerült posta-, távírda- és telefonköltségekből, az irodaszerek, nyomtatványok és könyvek szükségletének tetemes emelkedéséből, a vegyműhelyekben megszaporodott munkák költségeiből, valamint onnan ered, hogy több épület tatarozása és a máv. gépgyári munkáslaktelepi csatorna helyreállítása vált szükségessé. 28. czímhez. (Kőszénbányászat.) A 3. »Közterhek« rovat alatt kitüntetett 670 K 66 f túlkiadásnak az az oka, hogy nagyobb összegű adó volt fizetendő, mint a mennyi a költségvetés egybeállítása alkalmával számításba vétetett. 29. czímhez. (Sótermelés.) A 2. »Dologi kiadások« rovaton felmerült 935 K 39 f túlkiadás onnan származik, hogy a kincstár tulajdonában levő sósfürdők növekedő forgalma folytán a személyzet szaporítása és egyes berendezési tárgyaknak szaporítása vált szükségessé. A 4. »Üzemi kiadások« rovaton mutatkozó 261.201 K 42 f túlkiadást az üzemi és építkezési anyagok árának általános emelkedésén kivül még az a körülmény is okozta, hogy az üzemi építményeket, valamint a természetbeni lakásokat magában foglaló épületeket tataroztatni kellett, továbbá, hogy a Maros folyó áradása következtében kárt szenvedett munkások segélyeztettek és részükre kamatmentes kölcsönök is utalványoztattak. 32. czímhez. (Állami nyomda.) Az 1. »Személyi járandóságok« rovaton felmerült 19.494 K 26 f túlkiadás oka az, hogy a nyomdának fokozottabb mérvben történt foglalkoztatása következtében a munkásszemélyzetet a rendes munkaidőn felül külön díjazás mellett kellett igénybevenni. A 2. »Dologi és üzleti kiadások« rovaton kimutatott 302.700 K túlkiadást ugyancsak a nyomda nagyobb mérvű foglalkoztatása folytán szükséges üzemi anyagok beszerzési költsége idézte elő, ez azonban a megfelelő nagyobb bevétellel teljes mérvben ellensúlyozva van. 37. czímhez. (Különféle kiadások.) A 3. »Visszafizetett bírói letétek és egyéb kiadások« rovaton kimutatott 2.904 K újabb előirányzat nélküli kiadás a kiutalt, de egy éven belül fel nem vett s ennek következtében a kincstár javára elszámolt birói letéteknek, az igazolt igényjogosultak kérelme folytán, a törvényes elévülési határidőn belül történt visszautalásából származik. B) Rendkívüli kiadások. a) Átmeneti kiadások: VI. fejezet. 5. czímhez. (Fém- és opálbányászat.) Az 1. »Az ezüstár hanyatlása folytán sújtott bányavidékek iparának segélyezésére s azok részére adható kölcsönökre« rovaton jelentkező 32.819 K 96 f újabb túlkiadásnak az az oka, hogy a' verespataki Nagytó kiürítő szerkezetét sürgősen helyre kellett állítani, mert az ezüstbányászathoz szükséges vízerőmű szünetelése nemcsak Verespatak lakosságát sújtotta, hanem a beváltmányok apadása folytán a zalatnai kincstári kohónak üzemét is csökkentette volna. 6. czímhez. (Fémkohászat.) A 2. »A zalatnai szénkéneggyárnak gőzfűtésre való átalakitására« rovaton felmerült 1.057 K 55 f újabb előirányzat nélküli kiadás onnan van, hogy a zalatnai szénkéneggyárnál a fatüzelésre készült berendezéseket kőszéngázfűtésre átalakítani kellett, mert a mindinkább érezhetőbbé váit fahiány következtében az üzem folytonosságát ezen a módon biztosítani kellett.
