Képviselőházi irományok, 1910. XXIX. kötet • CLXV-CLXVII. sz.

Irományszámok - 1910-CLXV. Törvényjavaslat az első két nemzetközi békeértekezleten megállapított több egyezmény és nyilatkozat becikkelyezése tárgyában

CLXV. szám. 87 désir de diminuer lés maux de la guerre, autant que les nécessités militairés le permettent, sönt destinées a servir de régle générale de conduite aux belligérants, dans leurs rapports entre eux et avec les populations. II n'a pas été possible toutefois de concerter dés maintenant des stipulations s'étendant á toutes les circonstances qui se présentent dans la pratique ; D'autre part, il ne pouvait entrer dans les intentions des Hautes Parties contraotantes que les cas non prévus fussent, faute de stipulation ócrite, laissées á l'appróciation arbitraire de ceux qui dirigent les armées. En attendant qu'un Code plus complet des lois de la guerre puisse étre ódicté, les Hautes Parties contraotantes jugent opportun de constater que, dans les cas non compris dans les dispositions réglementaires adoptées par Elles, les populations et les belligérants restent sous la sauvegarde et sous l'empire des principes du droit des gens, tels qu'ils résultent des usages ótablis entre nations civilisées, des lois de l'humanité et des exigences de la conscience publique. Elles déclarent que c'est dans ce sens que doivent s'entendre notamment les articles 1 et 2 du Réglement adopté. Les Hautes Parties contractantes, désirant conclure une nouvelle Convention a cet effet, ont nőmmé pour Leurs Plónipotentiaires, savoir: Sa Majesté VEmpereur df Allemagne, Boi de Prusse: Son Excellence le báron Marschall de Bieberstein, Son ministre d'état, Son ambassadeur extraordinaire et plénipotentiaire á Constantinople; M. le di\ Johannes Kriege, Son envoyé en rnission extraordinaire a la présente Conférence, Son conseiller sugalmazta, hogy a háború okozta bajokat, amennyire csak a katonai követelmények megengedik, csökkentsék, arra vannak hivatva, hogy a hadviselők magatartásának általános szabályául szolgáljanak mind egymás közt, mind a lakosság irányában. Mindazonáltal nem volt lehetséges a gyakorlatban előforduló minden körülményre kiterjedő megállapodások iránt már ezúttal megegyezésre jutni; Másrészt nem lehetett a magas szerződő Felek szándéka, hogy az előre nem látott esetek irott megállapodás hiányában a hadseregek vezetőinek önkényes megítélésére legyenek bizva. Addig is tehát, míg a háború törvényeiről kimerítőbb Törvénykönyv lesz alkotható, a magas szerződő Felek helyénvalónak tartják megállapítani, hogy azokban az esetekben, amelyekről az ezúttal elfogadott Szabályzat nem rendelkezik, a lakosság és a hadviselők azoknak a nemzetközi jogi elveknek oltalma és uralma alatt maradnak, amelyek a civilizált nemzetek között megállapított szokásokból, a humanitás törvényeiből és a közlelkiismeret követelményeiből folynak; Kijelentik a szerződő Felek, hogy ebben az értelemben kell felfogni az elfogadott Szabályzatnak különösen első ós második cikkét; A magas szerződő Felek evégből új Egyezményt óhajtván kötni, Meghatalmazottaikká kinevezték, még pedig: 0 Felsége a Német császár, Poroszország királya: báró Marschall de Bieberstein 0 Excellenciáját, államminiszterót, rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét Konstantinápolyban; dr. Kriege János urat, a jelen Értekezletre rendkívüli megbízással ellátott kiküldöttjét, titkos követségi