Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-843. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése "az önálló gazdasági népiskolai szaktanitók és szaktanitónők illetményeinek rendezéséről" szóló 803. számú törvényjavaslat tárgyában

26 843. szám. 843. szám. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése „az önálló gazdasági népiskolai szaktanítók és szaktanitó­nők illetményeinek rendezéséről" szóló 803. számú törvény­javaslat tárgyában. Az utóbbi években a magyar kormányok mindent megtettek, bogy bazánkban a gyáripart megbonositsák és felvirágoztassák. Nem tagadható, bogy ez a törekvés tényleg örvendetes lendületet adott a gyáriparnak, mind­azonáltal messze vagyunk attól az időponttól, bogy a közgazdasági élet súlypontja nálunk is a gyáriparra és az ezzel karöltve járó kereskedelemre essék. Minden ily irányú törekvés daczára be kell látnunk, bogy mi még mindig földmívelő állam vagyunk. Ha ez igy van, mint elementáris szük­séglet jelentkezett az a követelmény, bogy a folyton súlyosbodó megélhetési viszonyokkal szemben, földmívelő népünket, tehát hazánk lakosságának túl­nyomó zömét, arra képesitsük, hogy kisebb-nagyobb földbirtokát minél pro­duktívebbé tegye és igy képes legyen földjéből annyi hasznot produkálni, a melyből magát és családját fentarthatja. A régebbi gazdálkodási móddal lehetetlenség a mai viszonyok között a megélhetést biztositani. Ennélfogva arról kellett gondoskodni, hogy a gazdál­kodás legujabbkori hasznos eredményeit köznépünk tudatába átvigyük. Oly eszközhöz kellett tehát az illetékes köröknek folyamodniok, a mely eddig még mindig a leghatékonyabb, a legüdvösebb és legáldásosabb eredmények­kel járt: az iskolához. A népiskolának legújabb tanterve már a mindennapi iskola tanitási anyagába is beleviszi a gazdálkodás munkáját, olyan mértékben, hogy a nép ­iskola növendékeinek érzéke ezen foglalkozási ág iránt élénken felébresztes­sók és miután a mindennapi népiskola ebben, az irányban munkáját elvégezte, akkor a népiskola felsőbb tagozatának, a gazdasági ismétlőiskolának jut az a feladat, hogy földművelő népünk gyermekeit, abban a korban, a mikor az ifjúság az uj benyomások befogadására még a legnagyobb fogékonysággal bhy megismertesse a mezőgazdaságnak és állattenyésztésnek ujabbkori ered-

Next

/
Oldalképek
Tartalom