Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-843. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése "az önálló gazdasági népiskolai szaktanitók és szaktanitónők illetményeinek rendezéséről" szóló 803. számú törvényjavaslat tárgyában

26 843. szám. 843. szám. A képviselőház közoktatásügyi bizottságának jelentése „az önálló gazdasági népiskolai szaktanítók és szaktanitónők illetményeinek rendezéséről" szóló 803. számú törvényjavaslat tárgyában. Az utóbbi években a magyar kormányok mindent megtettek, bogy bazánkban a gyáripart megbonositsák és felvirágoztassák. Nem tagadható, bogy ez a törekvés tényleg örvendetes lendületet adott a gyáriparnak, mindazonáltal messze vagyunk attól az időponttól, bogy a közgazdasági élet súlypontja nálunk is a gyáriparra és az ezzel karöltve járó kereskedelemre essék. Minden ily irányú törekvés daczára be kell látnunk, bogy mi még mindig földmívelő állam vagyunk. Ha ez igy van, mint elementáris szükséglet jelentkezett az a követelmény, bogy a folyton súlyosbodó megélhetési viszonyokkal szemben, földmívelő népünket, tehát hazánk lakosságának túlnyomó zömét, arra képesitsük, hogy kisebb-nagyobb földbirtokát minél produktívebbé tegye és igy képes legyen földjéből annyi hasznot produkálni, a melyből magát és családját fentarthatja. A régebbi gazdálkodási móddal lehetetlenség a mai viszonyok között a megélhetést biztositani. Ennélfogva arról kellett gondoskodni, hogy a gazdálkodás legujabbkori hasznos eredményeit köznépünk tudatába átvigyük. Oly eszközhöz kellett tehát az illetékes köröknek folyamodniok, a mely eddig még mindig a leghatékonyabb, a legüdvösebb és legáldásosabb eredményekkel járt: az iskolához. A népiskolának legújabb tanterve már a mindennapi iskola tanitási anyagába is beleviszi a gazdálkodás munkáját, olyan mértékben, hogy a nép iskola növendékeinek érzéke ezen foglalkozási ág iránt élénken felébresztessók és miután a mindennapi népiskola ebben, az irányban munkáját elvégezte, akkor a népiskola felsőbb tagozatának, a gazdasági ismétlőiskolának jut az a feladat, hogy földművelő népünk gyermekeit, abban a korban, a mikor az ifjúság az uj benyomások befogadására még a legnagyobb fogékonysággal bhy megismertesse a mezőgazdaságnak és állattenyésztésnek ujabbkori ered-