Képviselőházi irományok, 1910. XXVIII. kötet • 842-876., CXXXIX-CLXIV. sz.

Irományszámok - 1910-869. Az igazságügyi bizottság jelentése a király megsértéséről és a királyság intézményének megtámadásáról szóló 853. számú törvényjavaslat tárgyában

869. szám. 165 II. A törvényjavaslat három lényeges rendelkezést tartalmaz. 1. A 2. §. szerint vétség miatt büntetendő, aki a király ellen sértést követ el vagy a király tényeit sértő módon bírálja. E rendelkezéssel a Btk. (1878 ; V. t.-cz.) 140 §-a, amely a királysértést bünteti, hatályát fogja veszteni. A javaslat ezen 2. §-a és a Btk. 140. §-a közt lényeget érintő különbség nincs; de a javaslatban foglalt jogszabály eloszlat minden kétséget aziránt, — ami a Btk. szerint esetleg kétséges lehetett volna,— hogy t. i. a király tónyeinek sértő módon való bírálata éppen úgy büntetendő, mint a király személye ellen közvetlenül intézett sértés. A 2. §. második bekezdése a királysértés minősített eseteiről rendelkezik. E tekintetben a Btk. hasonló rendelkezésétől abban van eltérés, hogy a javaslat súlyosabb cselekménynek nemcsak a nyomtatvány útján vagy pedig irat, vagy képes ábrázolat közszemlére tételével, hanem a nyilvánosan szóval elkövetett sértő cselekményt is tekinti. A bizottság egyetért az igazságügyi kormánynyal abban, hogy a nyilvánosan szóval elkövetett sértések súlyosabb büntetésére megvan ugyanaz a jogalap, amely a sajtó útján elkövetett cselekményeknek a rendesnél súlyosabb büntetését igazolttá teszi. 2. A javaslat 3. §-a szerint első sorban az esik büntetés alá, aki a királyság intézményének megszüntetésére irányuló mozgalmat kezdeményez, szervez vagy vezet, vagy ily mozgalomban más módon tevékeny részt vesz. E i*endelkezés szüksége és jogosultsága azokban az okoban találja magyarázatát, amelyek — mint fentebb már kifejtettük, — a magyar állam egyik életfeltételét keresik a királyság fentartásában. A 3. §. egyébként átveszi a Btk. 173. §-ából a királyság intézménye elleni támadásra és lazításra vonatkozó rendelkezéseket. Ezt az átvételt az egyenlő büntetőjogi elbánás érdekében a bizottság is helyesli. 3. A büntetési tételek egy része a törvényjavaslatban szigorúbb, mint amilyeneket a Btk. idevágó rendelkezései tartalmaznak. A bizottság e szigorítást a szóbanforgó cselekmények súlyos következményeire tekintettel indokoltnak és szükségesnek látja. 4. A javaslat 4. §-a a hatáskör kérdését olyképen szabályozza, hogy a jelen törvényjavaslatban meghatározott cselekmények, akár nyomtatvány útján, akár más módon követték el, a kir, ítélőtáblák székhelyén működő kir. törvényszékeknek, Budapesten a budapesti kir. büntető törvényszéknek hatáskörébe tartoznak. A királysórtési ügyekben eddig lefolytatott több eljárás eredménye a bizottság tagjait is meggyőzte arról, hogy ezen cselekmények elbírálására az esküdtbíróság nem mutatkozik alkalmasnak, mert az esküdtek előtt gyakran elmosódik a politikai természetű bűncselekmények ós a politikai jogok szabad gyakorlása közt a határvonal; az esküdtek nagy részét a váltakozó politikai hangulatok kihasználásával könnyen lehet oly irányban befolyásolni hogy mindazokat a cselekményeket, amelyeknek politikai háttere van, bün-' tétlenül hagyják, ami önként érthetően meg nem engedhető, mert az esküdtszék nem emelkedhetik a törvényhozás fölé. E meggyőződós folytán a bizottság nemcsak ahhoz járul hozzá, hogy a törvényjavaslatban meghatározott cselekmények elbírálása ne tartozzék az esküdtbíróság hatáskörébe, hanem kivonni kívánja e hatáskörből a Btk. 173. §-ában meghatározott egyéb politika természetű cselekményeket is. III. Amikor a felhozott okoknál fogva a bizottság a jelen törvényja vas latot általánosságban elfogadja, az egyes §-okhoz a következő módosításokat hozza javaslatba.