Képviselőházi irományok, 1910. XXVII. kötet • 814-841. sz.
Irományszámok - 1910-818. Törvényjavaslat az 1910. évi október hó 19. napján a Braziliai Egyesült Államok Köztársaságával kötött választott bírósági egyezmény becikkelyezése tárgyában
32 818. szám. hozásának hozzájárulását; a hozzájárulás megtagadásának esetében pedig, mindegyik félnek módjában van az aláírt külön megállapodás megerősítését megtagadni. Az egyezmény III. cikke az egyezmény hatálybalépésére és hatályosságára, a IV. cikke pedig a megerősítésre vonatkozó rendelkezéseket tartalmazza. A III. cikkben a régebben kötött választott bírósági egyezményekkel szemben újítás az, hogy ebben az egyezményben már az is kimondatott, hogy az egyezmény öt évig hatályos ugyan, de fel nem mondás esetén öt évről öt évre hallgatólagosan megújul. A hallgatólagos meghosszabbítás kikötése a választott bírósági egyezmények tekintetében mindenesetre nevezetes haladást jelent. Az egyezmény tartalmának ós szövegezésének megállapításánál első sorban az 1913. évi október hó 14.-én létrejött angol-francia egyezmény szolgált mintául; kívánatos ugyanis, hogy az államok között kötött választott bírósági egyezmények tartalma és szövegezése, amennyire lehetséges, egyöntetű legyen. Az egyes eltérésekről — a hatálybalépés napjának megállapitásától (III. cikk) eltekintve — fentebb már külön-külön volt szó s hivatkozás történt arra is, hogy ezek az eltérések részben a Brazíliai Egyesült Államok Köztársaságának kívánságára történtek, részben pedig célszerűségi okokban nyerik magyarázatukat. Az egj^ezmény bevezető soraiban feltűnik az, hogy az egyezmény alapjául szolgáló 1907. évi hágai nemzetközi egyezményre való hivatkozás a hasonló választott bírósági egyezményekben helyt foglaló hivatkozástól eltérő módon van szövegezve; ennek az az oka, hogy az említett 1907. évi hágai egyezmény a Brazíliai Egyesült Államok Köztársasága részéről bizonyos fenntartással aláíratott ugyan, de megerősítést nem nyert. A Brazíliai Egyesült Államok Köztársaságával kötött választott bírósági egyezményt azért kell az ország törvényei közé iktatni, mert az egyezmény I. cikke értelmében választott bírósági döntés alá bocsátandó vitás kérdések közé olyanok is tartozhatnak, amelyek tekintetében Magyarországon kétségtelenül csak a törvényhozás van hivatva intézkedni, s így az egyezmény a most említett kérdések tekintetében az országgyűlés szabad rendelkezési jogát annyiban megköti, amennyiben ha ténylegesen felmerülne a törvényhozás hatáskörébe tartozó olyan vitás nemzetközi jogi kérdés, amely az I. cikk alá esik, az ország már ez egyezménynél fogva köteles lesz a kérdést választott bíróság döntése alá bocsátani s evégből a II. cikkben említett külön meg állapodást létesíteni. A becikkelyezést eddig az gátolta meg, hogy a választott bírósági egyezmény alapjául szolgáló 1907. évi hágai nemzetközi egyezmény sincs még az ország törvényei közé iktatva. Minthogy azonban az utóbbi egyezmény most már az országgyűlés elé terjeszthető, elérkezett az ideje annak, hogy a többször említett választott bírósági egyezménynek törvénybe iktatása iránt a kellő lépések megtétessenek. A Brazíliai Egyesült Államok Köztársaságával a választott bírósági egyezmény egyedül francia nyelven köttetvén meg, az — az állandó gyakorlatnak megfelelően — eredeti francia szöveggel és _ hivatalos magyar fordítással iktatandó az ország törvényei közé. » Budapest, 1913. évi június hó 2-án. Lukács László s. h., m. kir. ministerelnölc.
