Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-797. Törvényjavaslat a szeszkontingenjs biztositása tárgyában

797. szám. 481 Melléklet a 797. számú irományhoz. Indokolás a szeszkontingens biztosításáról szóló törvényjavaslathoz. Az 1888. évi adóreform a szesziparnak az akkori túltermelés által elő­idézett súlyos helyzetén segitendő, a kontingentálás rendszerét léptette életbe. A kontingens évi mennyiségét az italként való fogyasztás szükségletéhez mérten állapította meg s ezt a kontingenst a szeszfőzdék között akként osz­totta fel, hogy az akkor létezett mezőgazdasági és ipari szeszfőzdéken kivül, az újonnan keletkezett szeszfőzdék közül csak a mezőgazdaságiak részelte­téséről gondoskodott, oly formán, hogy ezek részeltetése czéljából az ipari szeszfőzdék kontingensének fokozatos csökkentését rendelte el. A kontingentálás rendszerének ezen alapelveit a későbbi törvényhozási intézkedések is fentartották s érvényben vannak azok ez idő szerint is. A törvényhazás azt czélozta ezen intézkedéseivel, hogy egyrészt az adó­köteles szesznek termelését azoknak a szeszfőzdéknek biztosítsa, a melyek kontingensben részesülnek; másrészt pedig azt czélozta, hogy a szesztermelés decentralisatiója által a termelést a mezőgazdasággal mindig szorosabb kap­csolatba hozza Az előbbeni czélzat biztositása végett a törvényhozás fokozatos adót léptetett életbe olyképen, hogy a szesz adóját, ha az nem a kontingensből vétetett, hektoliterenként 20 K-val magasabb összegben állapította meg annál az adónál, mely a kontingens szesz után fizetendő. Ez az adókülönbözet azonban a későbbi évek folyamán már nem biztosította azt, hogy exkontin­gens szesz csak a termelési és fogyasztási viszonyok által indokolt szükség esetében kerüljön adóköteles fogyasztásra, miért is a kontingens szesz ter­melésének védelme czéljából szükségesnek mutatkozott az, hogy a szeszadó­nak két tótele közötti különbözet megfelelő mórtékben felemeltessék. Ezt a felemelést, ós pedig 20 K-ról 24 K-ra, a szeszadóról szóló 1908. évi XXVIII. t.-cz. el is rendelte, azonban e rendelkezésnek életbeléptét, miután az adófokozat megállapítását, illetőleg megváltoztatását a kiegyezési szerződés a két állam megegyezéséhez köti, függőben kellett tartani mind­addig, mig a felemelés Ausztriában is életbe fog lépni, mi mindeddig meg nem történt. Kepvh. iromány, 1910—1915., XXVI, kötet 61

Next

/
Oldalképek
Tartalom