Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.
Irományszámok - 1910-796. Törvényjavaslat az állami költségvetési év kezdetének megváltoztatásáról
476 796. szám. dása következtében nem ritkán oda vezetett, hogy más tárgyalásra előkészített törvényjavaslatoknak gyakran igen sürgős életbeléptetése haladékot szenvedett. — E mellett még a legutóbbi években elég gyakran, — igy az 1899. óv január 1-től márczius 9-ig, az 1903. év május 1-ótől az 1904. év mározius 30-ig, az 1905. év január 1-ótől az 1906. óv június 9-ig és az 1910. év január 1-étől augusztus 12-ig — törvényen kívüli állapot állott elő, a mi az állami élet fejlődésére elvitathatatlanul rendkívül bónitólag hatott. Ezek a sajnálatos állapotok a képviselőház házszabályainak a folyó évben törtónt módosítása által lényegesen javulni fognak ugyan, a baj ez által azonban gyökeresen még nem orvosoltatott, mert a fenn előadottak szerint még az sem tekinthető biztosítottnak, hogy a képviselőház őszi ülésszakában a megalakulással járó teendők elintézése ós az állami költségvetési előirányzatnak bizottsági letárgyalása után az új házszabályok értelmében a költségvetés képviselőházi tárgyalására ós az appropriationális vitára szánt 42 ülésnap tényleg rendelkezésre fog-e állani, holott ezután a képviselőház által elfogadott törvényjavaslatnak a főrendiházban leendő tárgyalása ós az ez után bekövetkező szentesítése is bizonyos időt igényel. Egy másik nagy hátránya annak, hogy a költségvetósi óv január havának elsején kezdődött, abban nyilvánult, hogy a jövő évi állami költségvetési előirányzatnak idejekorán lehető letárgyalása érdekében az országgyűlés — a nyugoti kulturállamokban uralkodó gyakorlattól eltérően — már az őszi hónapokban volt összehívandó s azután kisebb szünetektől eltekintve a nyári szünidőig állandóan együtt is maradt, úgy hogy jóformán az egész év az országgyűlési tárgyalások által foglaltatott le s az egyes ministereknek a benyújtani szándékolt törvényjavaslatok előkészítésére s más nagyobbszabású kormányzati ténj^kedósek kezdeményezésére alig maradt más nyugodt idő rendelkezésükre, mint a nyári hónapok, a mely időszak pedig e kiválóan fontos, négy körültekintést ós nyugodtságot igénylő munkákra máiklimatikus viszonyainknál fogva sem mondható kiválóan alkalmasnak, eltekintve attól, hogy a nyári hónapok főleg a jövő évi állami költségvetósi előirányzat egybeállításával járó munkálatok által amúgy is nagyrészt lefoglaltatnak. Mindezek a nehézségek megszüntethetők az által, ha a költségvetósi év kezdete január 1-ről július 1-ére áthelyeztetik, mit a legjobban igazol ama külföldi államok példája, a melyek — a fent vázolt bajoknak elejét veendő — a költségvetósi év kezdetét nem a naptári év kezdetével megegyezőleg január 1-ével, hanem április vagy július 1-ével állapitották meg. így például jelenleg április 1-óvel kezdődik a költségvetósi óv Angliában, Dániában, valamint a Nómetbirodalomban, Württembergben, Bajorországban, Szászországban, Hessenben és Japánban; július 1-óvel pedig Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában, Norvégiában, az Észak-Amerikai EgyesültÁllamokban, Canadában ós Mexikóban. A külföldi államok által ezúton elért gyakorlati eredmények hatása alatt .úgy az országgyűlés tárgyalásain, mint a szakirodalom terén már több izben adatott kifejezés annak a kívánalomnak, hogy a költségvetési év kezdete nálunk is más alkalmasabb időpontra helyeztessék át. A reform megvalósításának azonban eddig főleg technikai akadályai voltak. A magyar állami költségvetés ugyanis bizonyos relatióban van a közösügyi költségvetéssel, a mennyiben az 1867. évi XII. törvényczikk 41. §-a értelmében a delegácziók által megállapított közös költségvetésből azok az összegek, a melyek a kvóta arányában Magyarországra esnek, a magyar
