Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-787. Az igazságügyi bizottság jelentése a budapesti központi kir. járásbíróság felállításáról és egyéb szervezeti szabályokról szóló 770. számú törvényjavaslat tárgyában

787. szám. 431 É számon belül új kir. járásbíróság felállítását a minisztérium rendeli el. Ugyanez rendeli el továbbra is a kir járásbíróságok székhelyének vagy területének megváltoztatását is (1890: XXIX. t.-c. 2. §.). 4. §. Azt az ítélőbírót, aki oly kir. járásbíróságnál működik, amelynek területét a minisztérium a 3. §. alapján megváltoztatta, hivatalból is át lehet helyezni az újonnan felállított kir. járásbírósághoz, megszüntetés esetében pedig ahhoz a kir. járásbírósághoz, amelyhez a megszüntetett kir. járásbíróság területe csatoltatott. Az ítélőbíró köteles áthelyezésének a hivatalos lapban történt közzétételétől számított tizenöt nap alatt nyilatkozni, ha az áthelyezést nem fogadja el. Azt az ítélőbírót, aki az áthelyezést el nem fogadja vagy új állását a bírói ügyviteli szabályokban megállapított határidőben el nem foglalja, állásáról lemondottnak kell tekinteni. Ez a rendelkezés az illető ítélőbíró igényét törvényes nyugdíjra vagy végkielégítésre nem érinti. Az e §. alapján áthelyezett ítélőbírónak szabályszerű költözködési költségét meg kell téríteni. 5. §. Az 1893:XXXII. t.-c. 1. §-a akként módosul, hogy a kir. Kúriához az e §. alapján kinevezhető számfeletti ítélőbírákon felül még tíz számfeletti kir. kúriai bírót lehet kinevezni. \ 6- §Az 1871: VIII. t.-c. 33. §-ában félsorolt személyek felett a fegyelmi bíráskodást a kir. Kúria kisebb fegyelmi tanácsa gyakorolja, amely a kir Kúria másodelnökének, akadályoztatása esetében pedig a kinevezés sorrendin szerinti tanácselnöknek elnöklete alatt a kir. Kúria hat ítélőbírájából alakít tátik. Ugyanez a bíróság gyakorolja másodfokban a fegyelmi bíráskodást azokban az ügyekben, amelyekben első fokban a kir. ítélőtábla fegyelmi bírósága járt el. Az idézett törvény 34. §-ának második bekezdése szerinti másodfokú fegyelmi bíráskodást a kir. Kúria nagyobb fegyelmi tanácsa gyakorolja, amoly a kir. Kúria elnökének, akadályoztatása esetében pedig a másodelnöknek, illetőleg a kinevezés sorrendje szerinti tanácselnöknek elnöklete alatt a ] ir. Kúria nyolc bírói tagjából alakíttatik. A kir. Kúria elnökei, tanácselnökei és bírái, továbbá a kir. ítélőtáblák elnökei ós tanácselnökei, úgyszintén a koronaügyész ós helyettesei feletti fegyelmi hatóság gyakorlatára hivatott külön fegyelmi bíróság az 1871: VIII. t.-c. 35. §-a értelmében alakíttatik. Az 1874: XXXV. t,.-c. 6. §-a a következő utolsó bekezdéssel egészíttetik ki: Ha az igazság ügyminiszter a közjegyzői állást áthelyezéssel kivánja betölteni, arra közjegyzőt kérelmére pályázat nélkül is áthelyezhet.