Képviselőházi irományok, 1910. XXVI. kötet • 765-813 sz.

Irományszámok - 1910-787. Az igazságügyi bizottság jelentése a budapesti központi kir. járásbíróság felállításáról és egyéb szervezeti szabályokról szóló 770. számú törvényjavaslat tárgyában

428 787. szám. 787. szám. Az igazságügyi bizottság jelentése a budapesti központi kir. járásbíróság felállításáról és egyéb szervezeti szabályokról szóló 770. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelt Képviselőház! A jelen törvényjavaslat ép úgy, mint a múlt években alkotott több igazságügyi törvény*»(pld. az egyes igazságügyi szervezeti és eljárási szabályok módosításáról szóló 1912 : VII. t.-c. és az új polgári perrendtartás életbeléptetéséről szóló 1912 : LIV- t.-c.) nem céloz organikus törvényalkotást, hanem az igazságszolgáltatás különböző terén szükségesnek mutatkozó intézkedéseket novelláris alakban kivánja megvalósítani. Habár az igazságügyi bizottság elvileg helyesebbnek találja egységes törvény alkotását, mégsem zárkózhatik el annak az iránynak a jogosultsága elől, amely a szükségesnek mutatkozó javításokat ós pótlásokat. az egységes codexnél gyorsabban ós könnyebben megalkotható novella létesítésével teszi meg. Ezért megnyugvással fogadva az igazságügyminiszter úrnak azt a kijelentését, hogy az igazságügyi szervezet egységes codexónek előkészítő munkálatait már megindította és hogy az arról szóló törvényjavaslatot a legrövidebb idő alatt be fogja nyújtani, ' az igazságügyi bizottság nem kívánja a jelen javaslattal szemben az organikus törvényalkotás hiányát érvényesíteni, hanem azt általánosságban gyakorlati szempontból helyesli, mert rendelkezései mind olyanok, amelyek az igazságszolgáltatás követelményeinek megfelelnek. A budapesti központi kir. járásbíróság felállítása, amelyről az 1. §. rendelkezik, a jogkereső közönségnek már régóta közóhajtása, a 2. §. rendelkezéseit ós különösen a budapesti központi kir. járásbíróság vezetőjének kir. kúriai bírói címmel ós jelleggel felruházását e járásbíróság helyes vezetésének szempontja indokolja; a kir. járásbíróságok számának szaporítása (3. §.) a bíróságok könnyebb megközelíthetősége végett a felek érdekében szükséges, az ítélőbírónak a 4. §-ban kimondott áthelyezhetősége a járásbíróság megmegszünésónének természetes következése ós eddigi jogszabályainkkal is összhangban van; a kir. Kúria bíráinak szaporítása a nagymérvű hátralék apasztása céljából elengedhetetlen (5. §.); a fegyelmi bíróságnak a 6. §-ban és a kereskedelmi csődeljárásra való illetékességnek a 8. j§-ban foglalt meg-