Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-CXXXVII. A képviselőház házszabályai

550 CXXXVII. szám. ditványok és módositványok újra fel­olvasását, amennyiben azok ki nem nyomattak volna. E kérdésben a Ház vita nélkül dönt. 220. §. Határozat- Határozat hozatalához hatvan kép­képesség, viselő jelenléte szükséges. Egyszerű A Ház a feltett kérdés felett rend­szavazás, szerint egyszerű szavazással dönt. Az egyszerű szavazás felállás és ülvemaradás által történik. Ha az eredmény kétséges, ellen­próba tétetik. Fejenkinti Ha az elnök szükségesnek találja, megszám- vagy harmincz jelenlevő képviselő kivánja, a jegyzők a szavazatokat fejenkint összeszámlálják. 221. §. Névszerinti A képviselőház törvényalkotási szavazás, hatáskörébe tartozó ügyek érdemére vonatkozó szavazásoknál ötven jelen­levő képviselőnek a kérdés feltevése előtt Írásban beadott kívánságára névszerinti felhívás mellett történik meg a szavazás. Amennyiben egy vita végén több szavazás válnék szükségessé, csak egy névszerinti szavazásnak van helye, s ha egy kérdés névszerinti szavazással döntetett el, a Ház a többi kérdések felett egyszerű szava­zással határoz. A névszerinti szavazás ötven jelen­levő képviselőnek Írásban beadott kívánatára a következő ülésre halasz­tandó. Minden más kérdés egyszerű sza­vazással döntendő el, mely a követ­kező ülésre nem halasztható el. 222. §. Névszerinti Minden névszerinti szavazás elren­szavazás j -. , , , i ..i i -i > „.,,. delese után az elnök kihúzza azon nóvbetűt, melynél a névszerinti sza vazás kezdődik. Megkezdetvén a szavazás, a jelen- Szavazási levők igennel vagy nemmel szavazni kötelesek. ; kötelezett­ség. 223. §. Szavazás közben beszédet tartani Szavazás vagy a szavazatot indokolni nem meg " , zavarása. szabad. 224. §. A választások mindig titkos sza- Titkos vázassal történnek. szavazás. A titkos szavazás összehajtott sza­vazólapokkal történik. 225. §. Rendszerint legelőször a bizottsági Sorrend a javaslat s ha ilyen nincs, vagy az e ]szavazásnál, nem fogadtatott, az alapul. szolgáló javaslat vagy indítvány jön szava­zás alá; azután sorban vétetnek elő a hozzá közelebb álló módositványok, végre az elleninditvány s ennek ne­taláni módósitványai. A tárgyalás alatt álló szöveg el­döntése után kerülnek a vita során beadott s a szöveget magát nem érintő határozati javaslatok szava­zás alá. Amennyiben oly indítvány adatott volna be, a mely szerint a Ház aEreüeti szö­határozathozatal tárgyát képező ja veg feletti vaslatot az összes elleninditványok, módositványok ós határozati javas­latok mellőzésével fogadja el, első­sorban ez teendő fel szavazásra s ennek elfogadása esetén az összes többi indítványok, módositványok s határozati javaslatok mellőzötteknek tekintendők. . 226. §. Pónzajánlatnál előbb a legnagyobb Penza J anIa­összeg jön szavazás alá, azután az szaT azás.

Next

/
Oldalképek
Tartalom