Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-750. Törvényjavaslat az ipari tulajdon védelmére Washingtonban 1911. évi junius hó 2-án aláirt nemzetközi megegyezések beczikkelyezéséről

750. szám. 201 1895. évi XLI. t.-cz. 4. §-a az előző használat alapján inditható védjegytörlési per folyamatbatételére 2 évi határidőt állapit meg a törölni kért védjegy bejegyzésétől számitva. 2. A felsorolás második pontjában foglalt rendelkezés szerint megtagadható az oltalom az olyan védjegyektől, a melyek minden megkülönböztetési képességet nélkülöznek, vagy kizárólag minőséget vagy rendeltetést jelző adatokból állanak, s végül a szabadjegyek. Ez a rendelkezés teljesen megfelel az 1890. évi II. t.-cz. 1. §-ának és az 1895. évi XLI. t.-cz. 1. §-a által módosított 1890. évi II. t.-cz. 3 §-ának. Ezen az alapon az ily védjegyek, akár magyar állampolgárok, akár külföldiek részéről jelentettek be, eddig is kizárattak az oltalomból. Ezen az alapon lesznek továbbra is elbirálandók azok a védjegyek, a melyek kizárólag betűkből vagy számokból állanak. Ily védjegyek bejegyzését jelenleg fennálló törvényes rendelkezéseink (1890. évi II. t.-cz. 3. §. 2. pontja) eddig egyáltalán nem engedték meg, ezután azonban (a szabadalmi és védjegytörvények módosítása iránt egyidejűleg előterjesztett javaslat elfogadása esetén) a betűkből ós számokból álló védjegyek is belajstromozhatók lesznek, ha azoknak megkülönböztető jellegük van. Ezen képesség megitélésénél az egyezmény 6. czikkének 2. pontja értelmében az összes ténykörülmények, különösen a védjegy használatának az időtartama lesz figyelembe veendő. A hosszabb és következetes használat kétségtelenül nagyban hozzájárulhat ahoz, hogy valamely védjegynek megkülönböztetési képessége legyen ós a forgalomban védjegyként legyen elismerve. Azonban nemcsak az idő, hanem egyéb körülmények is figyelembe lesznek itt veendők, igy többek között a védj egy gyei ellátandó árúk természete is. Bizonyos árúknál (mint pl. lisztnél, irónoknál, pánczélszekrényeknél, czórnánál, petróleumnál, szivarkahüvelyeknél, irótollaknál) a minőség megjelölésére vette ugyanis a kereskedelmi élet a betű- vagy számjelzéseket használatba Ezen árúk forgalma körében a meghonosodott kereskedelmi szokás tehát továbbra is fentartandó lesz, s esetről-esetre annak is vizsgálat tárgyát kell képeznie, vájjon az illető árúk tekintetében a kizárólag betűkből, vagy számjegyekből álló védjegyek bejegyzése nem sérti-e a kereskedelmi szokást és a forgalmi élet jogos igényeit. 3. A 3. pontban foglalt rendelkezés a jó erkölcsökbe és a közrendbe ütköző védjegyek visszautasítására vonatkozik. Ezen rendelkezés magyarázatául a zárjegyzőkönyv kimondja, hogy a nyilvános czímereknek, hivatalos jelvényeknek és ellenőrzési jegyeknek engedély nélküli használata közrendbe ütközőnek tekinthető, ezen jelvényeknek az illetékes hatóság engedélyével történő használata azonban nem kifogásolható. Nem tekinthető továbbá közrendbe ütközőnek a védjegy egyedül azon okból, mert valamely ország védjegytörvénye, rendelkezéseinek meg nem felel, kivéve, ha a rendelkezés magára a közrendre vonatkozik. Ezen utóbbi rendelkezés azon országok joggyakorlata ellen irányul, a melyek a megkülönböztetési képességgel nem biró, vagy a pusztán betűkből, illetve számokból álló védjegyeket, mint közrendbe ütköző jelvényeket, utasították vissza. Egyébként a 3. pontban foglalt rendelkezés a magyar védjegytörvény 3. és 4. §-aival teljes összhangban áll. Az ezen szakaszok alapján kifejlődött joggyakorlatban ugyanis következetesen az az elv érvényesült, hogy czímereket, hatósági jelvényeket, vagy egyéb kitüntetéseket s általában a hatósági igazolásra utaló mindennemű adatot csak akkor lehet a védjegyben használni, ha a védjegytulajdonos az ehhez való jogát igazolta. Képvh, iromány. 191Ö—191&. XXiV. kötet. 26