Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.

Irományszámok - 1910-748. Törvényjavaslat a Japánnal 1912. évi október hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről

748. szám. Ausztria ellentervezettel felelt, mely a japán tervezettel szemben, a magyar és az ausztriai belföldi törvényhozásokra s alattvalóink érdekeire való tekintetből eszközölt lényeges szöveges módosításokat tartalmaz. E tervezet alapján indultak meg á szerződéses tárgyalások Wienben 1911. évi november hó 18-án, a magyar, az osztrák és a japán kiküldöttek részvételével. Minthogy kívánatosnak mutatkozott bevárni, mig Japán kereskedelmi szerződéseit azon országokkal, melyekkel a külforgalmi viszonyok tekintetében jelentékenyen nagyobb mértékben van érdekelve, mint velünk, — megkötötte, a szerződéíen kivüli állapot elkerülése végett ideiglenes megállapodás jött létre Japánnal, mely 6 havi időre korlátozottan a legnagyobb kedvezményes elbánást kölcsönösen biztositotta s melynek érvénye a szerződéses tárgyalások elhúzódása folytán ismételten meghosszabbittatott. A végleges szerződés megkötése iránti tárgyalások során kiküldötteink — azon czólból, hogy néhány oly magyar és osztrák kiviteli czikkre, melyeknek vámja az új tarifával lényegesebben emeltetett, tarifális engedményeket kapjunk, — nem mulasztották el a japán kormány figyelmét felhivni a szerződéses vámterület ós Japán közötti közvetett forgalomra s ez alapon arra, hogy kölcsönös külkereskedelmi érdekeink ténylegesen jelentékenyen nagyobbak, mint azt akár a japán statisztika, akár a szerződéses vámterület statisztikája feltünteti. (1. 21. 1. 4—5. bek.) A más országokon át lebonyolódó közvetett forgalom beigazolásának azonban áthidalhatatlan nehézségei mutatkoztak, a mit csak tetézett az a körülmény, hogy a karakterisztikus j&pán iparczikkek európai országokban nagy mértékben utánoztatnak. Döntő befolyással volt még a szerződéses tárgyalásokra a fentebb külkereskedelmi forgalmunk ismertetése alkalmával feltüntetett statisztikai adatok alapján kiemelt, egyébként örvendetesnek mondható az a körülmény, hogy a szerződéses vámterület és a Japán közötti forgalomban behozatali czikkeink Japánból túlnyomó részben ipari nyersanyagok, a melyekre úgy a magyar, mint az osztrák ipari termelés egyenesen reá szorul (vörösréz, hal- és fókazsir, kámfor), melyek épen e miatt részben vámmentesen, részbeu igen alacsony vámok mellett bocsáttatnak be, viszont Japánba való kivitelünk zöme kész iparczikkekből és félgyártmányokból áll. (1. 24. lap. 2—6. sor felülről.) Ebből pedig következik, hogy egy esetleges szerződésen kivüli állapot, — eltekintve is a már fennálló kereskedelmi összeköttetések megzavarásából származható hátrányoktól, — Magyarországra és Ausztriára ez idő szerint nagyobb hátrányokkal járna, mint Japánra. Időközben Japán szerződéseit több más állammal megkötötte. Tarifaszerződóst csak Nagybritanniával, Pranczia-