Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.
Irományszámok - 1910-748. Törvényjavaslat a Japánnal 1912. évi október hó 28-án kötött kereskedelmi és hajózási szerződés beczikkelyezéséről
748. szám. 139 nak, — melylyel addigeló szerződéses viszonyban állott, — javaslatot. Japán ezen új vámtarifája a régi vámtarifa autonóm Japán tételei, vagy éppen szerződésileg leszállitott vámjaihoz ké- UJ vamtarifa J apest igen sok árúczikknól lényeges vámemeléseket tartalmaz. Az új vámtarifa jellemzéséül általánosságban mondható annyi, hogy a nyersanyagok bevitelére rendszerint vámmentességet állapit meg, a félgyártmányokra körülbelül 15%-os vámokat, a kész iparczikkekre 15—40°/o-ig, a luxus czikkekre pedig éppen 50°/o-ig terjedő vámokat állapit meg. Figyelemre méltó, hogy legfontosabb élelmezési czikkek szintén mintegy 25 n /o-os vám alá esnek. Már a mondottakból is kitűnik a tarifa kettős czélja: az agrár ós főleg az ipari érdekek védelmének fokozása s az államjövedelmeknek a beviteli vámok révén való emelése. Az új tarifatörvénynek parlamenti tárgyalása során egyébként annak czélzatát azzal jellemezték, hogy szükségesnek mutatkozott a vámtóteleknek egymás között való megtelelő kiegyenlítése s ezen elv keretén belül azon belföldi iparágaknak, melyek továbbfejlődésének előfeltételei megvannak, mérsékelten emelt vámvédelme. A mi pedig a financziális szempontokat illeti, megjegyezhető annyi, hogy az új vámtarifától a vámjövedelmeknek 10—12 millió yennel való emelkedését remélik. Megemlítésre érdemes, hogy a tarifajavaslat parlamenti tárgyalása során a leghatározottabb módon jutott kifejezésre az az álláspont, hogy az új tarifatételek minimálisaknak tekintendők, s azok leszállításának csak éppen kényszerítő szükségből lehet akkor helye, ha Japánnak igen fontos érdekei tennék azt szükségessé s ekkor is kompenzácziók ellenében. A japán közvélemény tehát határozott állást foglalt még a vámtarifa tárgyalásakor abban az irányban, hogy csak legnagyobb kedvezményes szerződések köthetők s tarifaszerződésekről csak kivételes esetekben lehetne szó, s akkor is csak megfelelő ellenszolgáltatás mellett. Bennünket a dolog természeténél fogva az új vámtarifának legfőképpen azon tételei érdekelnek, melyek a magyar szent korona országainak Japánba irányul^ kivitelére vonatkoznak E tótelek szintén nem egy kiviteli czikkünkre a régi vámokhoz képest elég lényeges vámemelést tartalmaznak. Mielőtt azonban kiviteli czikkeinknek a régi és új vámtótelei közötti eme különbség ismertetésére reátérnék, legyen szabad Japán külkereskedelmi forgalmát és a szerződéses vámterületnek és a magyar szent korona országainak ezen forgalomban való részesedését főbb vonásokban ismertetni. Japán külkereskedelmi forgalma állandó, folytonos ós Japán . i , ,, ii aj''i -L A i ' i • -J. i •• külkereskedelmi igen jelentékeny emelkedést mutat. A be- es kivitel ossz- forgalma. értéke, mely 1881-ben még csak 62 millió }*en körül moz-
