Képviselőházi irományok, 1910. XXV. kötet • 747-764., CXXXI-CXXXVIII. sz.
Irományszámok - 1910-747. M. kir. állami számvevőszék jelentése a törvényhozás által engedélyezett évi hitellel szemben (1912:V. t.-czikk) az 1912. számadási év III. negyedében előfordult túlkiadások-, előirányzatnélküli kiadások- és hitelátruházásokról
747. szám. 109 IX. fejeset. 3. czímhez. (Az 1904. évi XIV. t.-cz. alapján eszközlendö beruházások.) A »Budapesti királyi egyetem orvosi kara mellett létesítendő egyetemi közkórház épitésére« rovaton kimutatott 54.117 K 96 f újabb előirányzatnélküli kiadást a minister következőleg indokolja: \ »A budapesti tudományegyetem orvosi kara mellett létesítendő egyetemi kőzkórház építésére az 1904. évi XIV. t.-czikk, illetőleg a későbbi költségvetési törvények által engedélyezett 7 1 /-z millió K hitellel szemben bizonyos mérvű többszükséglet jelentkezik. A munkálat be van fejezve, sőt az újonnan létesített telep már több mint két esztendeje működésben is van; a munkálatoknak műszaki felülvizsgálata s a végszámláknak ezzel egyidejűleg foganatosítandó coUandálása azonban még nem nyert befejezést úgy, hogy a jelen pillanatban még nem lehetek abban a helyzetben, hogy a 7 x /2 millió K-án felül előállott többszükséglet mérvét pontosan számbeli adattal kifejezhessem, csupán hozzávetőlegesen jelezhetem, hogy a fedezetlen szükséglet 350.000—400.000 K körül mozog. Az összhitelnek ezen — aránylag nem nagy — túlhágása különböző okokból származott, melyeket kimeritő részletességgel az építkezésről szóló külön végjelentésemben fogok előadni. Itt nagy általánosságban csak a túllépés főbb okait jelzem: 1. a III. belklinikái épülettel kapcsolatosan létesített barakkok (tüdőbeteg-, fertőző- és apácza-lak) nagyobb méretekkel létesíttettek, mint az tervezve volt; 2. a gazdasági épületbe a kivitel során felmerült s a hatályos ellenőrzésre alapított kívánalomhoz képest tisztviselői lakásokat kellett beiktatni; 3. a központi kazánházból az egész telepen szétfutó gőzvezetékek takarékosságból szigetelés nélkül vezettettek a vezeték-alagutakba, illetőleg az egyes alagsori helyiségekben; ezek azonban nyáron oly tűrhetetlen hőséget okoztak, hogy utólag mégis csak burkolni kellett azokat; 4. eredetileg a klinikákhoz egy nagy főcső készíttetett ugy a fűtéshez, mint a sterilizátorokhoz szükséges gőz vezetésére, később azonban kitűnt, hogy nyáron, mikor a gőz csupán a sterilizátorokhoz kell, a nagykaliberű cső használata feleslegesen költséges és czélszerűtlen; szükség volt tehát az eredetileg is már javasolt parallel kisebb méretű vezetékcső pótlólagos bekapcsolása ; 5. a használat során a professzorok által a berendezés tekintetében számos kívánság támasztatott, melyekből legalább egyiket-másikat teljesíteni kellett (pl. klinikánként külön tálaló ételmelegítővel, hogy a betegek a tekintélyes távolságból hozott ételeket elegendő melegen kapják; a II. sz. belklinikán dietetikus konyha a czukorbetegek számára stb. stb.). A mintegy 350.000—400.000 K túlkiadás természetszerűleg nem egyszerre illetve egy összegben, hanem részletekben kerül kifizetésre, a mint a felülvizsgálat egy-egy munkanemre nézve befejeztetett. A bevezetőleg jelzett összegből 51.787 K 96 f vállalati kijárandóságok kiegyenlítésére, 2.330 K pedig a műszaki felülvizsgálat költségeire fordíttatott.
