Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-732. Törvényjavaslat a fiatalkorúak bíróságáról és a fiatalkorúak bűnügyeiben követendő eljárásról

732. szám. 81 A fiatalkorú távollétében foganatosított kihallgatás és bizonyítás eredményét, amennyiben a bíró az eljárás célja vagy a terhelt érdeke szempontjából kívánatosnak találja, a fiatalkorúval közölheti. 29. §. A tárgyalás a bűncselekmény tényállásának és a bírói intézkedés megválasztása tekintetében irányadó egyéb körülményeknek tisztázásán felül annak megállapítására irányul, hogy a fiatalkorú terhelt jövőbeli magaviselete és erkölcsi fejlődése érdekében mily intézkedés mutatkozik legalkalmasabbnak. E végből különös gondossággal kel megállapítani azokat a körülményeket, amelyekből a fiatalkorú egyéniségére, értelmi ós erkölcsi fejlettségének fokara és életviszonyaira következtetni lehet. E tekintetben a pártfogó tisztviselőt ós a társadalmi pártfogót bármelyik fél kérelmére ki kell hallgatni. E kihallgatást a bíró a felek indítványa nélkül is elrendelheti. A szükséghez képest ki kell hallgatni a fiatalkorú terhelt hozzátartozóit s más oly személyeket is, akik az első bekezdésben említett körülményekről felvilágosítást adhatnak. 30. §. A tanuzás kötelessége alól a Bp. 205. §-ának 1. pontjában megállapított mentesség nem terjed ki azoknak az adatoknak és körülményeknek közlésére, amelyeknek ismerete a fiatalkorú egyéniségének, értelmi és erkölcsi fejlettsége fokának és életviszonyainak megállapításához szükséges. A Bp. 208. §-ának rendelkezése ez adatok ós körülmények tekintetében is érintetlenül marad. Az ügyésznek, indítványában nyilatkoznia kell afelől, hogy a terhelt érdekében milyen intézkedést tart kívánatosnak. Ebben a kérdésben a terhelt védője, törvényes képviselője, szülője ós pártfogója, valamint a pártfogó tisztviselő is nyilatkozhatik. A bírót e nyilatkozatok az intézkedés megválasztásában nem korlátozzák. 32. §. A fiatalkorúak bírósága a fiatalkorú bűnügyében a tárgyalás alapján a következő véghatározatok valamelyikével határoz : 1. a Bp. rendelkezéseinek megfelelően ítéletet hoz, ha a fiatalkorú ellen dorgálást, fogház-, államfogház-, elzárás- vagy pénzbüntetést (69. §.) alkalmaz, vagy ha minden más intézkedés nélkül a vádlottat fölmenti; 2. végzéssel határoz, ha nevelőintézkedést (22. és 23. §.) rendel el, vagy ha az eljárást megszünteti. Ha több fiatalkorú ellen folyó eljárást a bíró egy véghatározattal fejez be és az előbbi bekezdés szerint részben ítélettel, részben végzéssel kellene Képvfa. iromány. 1910-1915, XXXV. kötet 11