Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-730. Törvényjavaslat az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

40 730. szám. vesszük azt a-körülményt, hogy a városban alkalmazott tanitók gyermekeiket otthon taníttathatják, mig a falun működő tanitó gyermekeit idegenben kénytelen iskoláztatni, a mi tetemes költséggel jár, mégsem mutatkozik indokoltnak a tanitók fizetéseit állomáshelyük szerint különböző mértékben megállapítani. Ezért és mert a fentebb hivatkozott törvényes rendelkezés még inkább növelte a kisebb és elszigeteltebb községekben működő tanitók azon törekvéseit, hogy a nagyobb és könnyebben megközelíthető állomáshelyekre kerüljenek, a mi az ezen törekvéssel járó gyakori tanitó változás folytán az iskola nevelő hatását, szellemét és a tanítás sikerét igen kedvezőtlenül befolyásolja ; ezen szakasz első kikezdése a fizetést, mely a személyhez kötött illetmény jellegével bir és mely a nyugdíjösszeg megállapításának is alapjául szolgál, az állami tanítóság által hangoztatott kívánsághoz képest, az állomáshelyre való tekintet nélkül, egységesen szabályozza. Ellenkező szempont irányadó a lakáspénz szabályozásánál. Kétségtelen ugyanis, hogy mivel a különböző helységek lakásviszonyaiban igen nagy eltérés mutatkozik, a lakáspénznek lehetőleg alkalmazkodnia kell a különböző állomáshelyek különleges viszonyaihoz. Ennek az elvnek és a tanítóknak e tekintetben kifejezett kívánságának tesz eleget ezen szakasz második kikezdése, a midőn a tanitók lakáspénzét a jelenleg érvényben levő négy lakbórosztály mellőzésével, az 1908. évi XXVII. törvényczikk 7. §-ában az állami tisztviselők többi csoportjaira megállapitott hót lakbórosztályban állapítja meg. A fizetések és lakáspénzek mértékét feltüntető táblázatban, valamint e törvényjavaslat 6. és 7. §-ában foglaltakat, indokolásom bevezető részében már méltattam. Ehhez csak annyit tartok szükségesnek hozzáfűzni, hogy egy-egy fizetési osztályban a várakozási időként megállapitott tizenkét óv nagyjában és egészében a megfelelő fizetési osztályokban lévő és ugyanazon fokú minősítéssel biró állami tisztviselők előlépési esélyeinek felel meg, másrészt pedig természetes folyománya annak, hogy egy-egy fizetési osztályban három fizetési fokozat van és ezek mindegyikében az állami tisztviselőkével teljesen egyezően, a várakozási idő négy-négy évben állapittatik meg. A 8. és 9. §-okhoz. Ezen szakaszok megjelölik azt a szolgálatot, a mely a fizetési osztályokba való előléptetéshez és a fizetési fokozatokba való előlépéshez szükséges szolg.álati idő meghatározásánál számba jöhet. A 8á §. második és harmadik bekezdésének a szolgálati idő beszámítását kori tozó rendelkezései megfelelnek az állami tisztviselőkre vonatkozólag érvényben lévő hasonló határozmányoknak. A 9. §. a) ós c) pontjai az eddigi állapottal szemben az állami tanítókra nézve kedvező és méltányos újitás, amennyiben a magasabb fizetés szempontjából azon szolgálatnak beszámítását is elrendelik, a melyet a tanitó állami, vagy a kormány kezelése alatt álló közalapokból és közalapítványokból fentartott bármely intézetnél rendes tanítói, vagy a szolgálat bármely ágában állami tisztviselői minőségben megszakítás nélkül töltött. A d) pontnak az 1907 : XXVI. törvényczikk 4. §-ának b) pontjával lényegileg azonos határozmány, mely szerint a községek, hitfelekezetek, társulatok és magánosok által fentartott nyilvános népiskoláknál töltött szolgálati idő