Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

742. szám. 405 állapítása után mindezeket az iratokat a szavazatszedő kűldöttségi elnök és a jegyző aláírják. Ennek megtörténtével a kűldöttségi elnök — amennyiben nem egyúttal választási elnök is — az emiitett iratok mindhárom példányát, a választók névjegyzékét, s titkos szavazás esetében ezenfelül a szavazólapokat és a borítékokat is személyesen, vagy a küldöttség valamely tagja, vagy hatósági közeg utján haladéktalanul a választási elnökhöz juttatja. 8. A választás eredményének megállapítása. 132. §. Mihelyt a szavazásra vonatkozó iratok (151. §.) az összes szavazókörökből megérkeztek, a választási elnök a megjelent szavazatszedő kűldöttségi tagok és bizalmi férfiak előtt haladéktalanul megvizsgálja, hogy a szavazás az összes szavazókörökben befejeztetett-e (126. §.), vagy esetleg nem hiusult-e meg(103. és 126. §.), vagy nem szakittatott-e félbe (125. §.) ? 133. §. Ha a szavazás valamennyi szavazókőrben befejeztetett, a választási elnök legkésőbb az iratok beérkezésétől számított 24 óra alatt, a megjelent szavazatszedő kűldöttségi tagok és bizalmi férfiak ^előtt az összes szavazókörökben leadott szavazatok összeszámításával megállapítja a választás eredményét, A választási elnök a nem jelölt egyénre adott szavazatokat figyelembe nem veszi, egyebekben azonban a szavazásnak az egyes szavazatszedő kűldöttségi elnökök által megállapított eredményét és a kűldöttségi elnökök eljárását vizsgálat tárgyává nem teheti. A választás eredményét a választási elnök a hirdetményben (82 §.) előre jelzett helyen kihirdeti. 134. §. A választókerület megválasztott országgyűlési képviselőjéül azt kell kijelenteni, aki a szavazatok általános többségét elnyerte. A szavazatok általános többsége az összes érvényes szavazatok felénél nagyobb szám, számításba véve a visszalépett vagy elhalt jelöltre esett szavazatokat is. 135. §. Ha a jelöltek közül a szavazatok általános többségét egyik sem nyerte el, a közt a két jelölt közt, akik aránylag legtöbb szavazatot kaptak, ha pedig az aránylag legtöbb szavazat kettőnél több jelöltre esett akként, hogy közülök többen egyenlő számú szavazatot kaptak, az aránylag legtöbb szavazatot nyert összes jelöltek között pótválasztásnak van helye. (142. §.) Ha két vagy több jelölt volt, s mindegyik egyenlő számú szavazatot kapott, szintén pótválasztásnak van helye.