Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

742. szám. 401 122. §. A szavazat leadása azzal kezdődik, hogy a választó a szavazatszedő küldöttség asztalához lép és szavazásra bocsátása után az elnöktől egy borítékot vesz át. A választó kérelmére az elnök köteles megmagyarázni, hogy az egyes jelölteknek milyen szinű a szavazólapja. Ezután a választó a mellékszobába vagy az elrekesztett fülkébe megy, ahol annak a jelöltnek egy szavazólapját, akire szavazni akar, a borítékba helyezi és a borítékot lezárja. Innen visszamegy a szavazatszedő küldöttséghez ós a szavazólapot tartalmazó borítékot átadja az elnöknek, aki azt felbontatlanul ós ugy, hogy a szavazatszedő küldöttség minden tagja szemmel tarthassa, azonnal az urnába helyezi. Az a választó, akit testi fogyatkozás gátol abban, hogy szavazólapját kiválaszthassa, vagy sajátkezűleg helyezhesse a boritokba és ezt az elnöknek átadhassa, kisérő segitségével élhet. A mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében az alatt, míg a szavazó ott van, a szavazón s az előző bekezdésben emiitett kisórőn kivül senki sem tartózkodhatik, sem oda be nem léphet ós be nem tekinthet. Azt a választót, aki a mellékszobában vagy az elrekesztett fülkében hosszabb ideig tartózkodik, mint amennyi a szavazólapnak kiválasztására ós a borítékba helyezésére kétségtelenül elegendő, az elnök csengettyűszóval vagy más alkalmas jellel szavazata leadására figyelmezteti. Ha a választó szavazatát a figyelmeztetés után sem adja le, az elnök a szavazás lehetőségét reá nézve egyelőre megszűntnek jelenti ki, és a következő választót bocsátja szavazásra. A szavazástól ilyen módon egyelőre elesett választó ujabb szavazásra csak a törvényes záróra után, illetőleg az elnöki záróra alatt (128. §.) jelentkezhetik. Azt a szavazólapot, amelyet a választó nem a hivatalos borítékban, vagy ismertetőjellel ellátott borítókban akar leadni, továbbá annak a választónak szavazólapját, aki az elnök felhivására sem megy a mellékszobába, vagy az elrekesztett fülkébe, az elnök el nem fogadhatja. 7. A szavazás befejezése és a szavazatok összeszámítása. 123. §. A szavazásra d. u. 6 óráig, ha pedig a szavazás nem reggel 8 órakor kezdődik (103. §.), a szavazás megkezdésétől számitott 10 órán belül lehet jelentkezni. A jelentkezésnek ezt a végső határidejét (törvényes záróra) a szavazatszedő küldöttség elnöke a szavazás megkezdésekor megállapitja és kihirdeti, hogy amennyiben már előbb elnöki záróra kitűzése nem válik szükségessé, a jelentkezést a törvényes záróra leteltóig fogja elfogadni. A törvényes záróra leteltével az elnök felhivja a szavazásra várakozó választókat, hogy az általa kijelölt helyre vonuljanak s egyúttal intézkedik, hogy az ekként felhivott választók elkülönittessenek. A törvényes záróra után csak a»z elkülönített választókat lehet szavazásra bocsátani. Ha a felhívás után az elkülönített választók közül szavazásra többé senki sem jelentkezik, a szavazatszedő küldöttség elnöke a szaKépvh. iromány. 1910—1915. XXIV. kötet. • 51