Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

742. szám. 367 1. akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve, legalább húsz korona egyenes állami adóval van megróva ; vagy 2. iparengedély vagy iparigazolvány alapján önállóan ipart űz, vagy kereskedést folytat, ha legalább egy segédmunkást állandóan alkalmaz, vagy. akár egy adónemből külön legalább tíz korona, akár több adónemből együtt véve legalább húsz korona egj'enes állami adóval van megróva; vagy 3. olyan alkalmazott, aki: a) ipari üzlet vagy vállalat körében — ideértve a bányászatot, kereskedelmet és iparszerüen folytatott közlekedést is — nem csupán alkalmilag felfogadott napszámosként van alkalmazva, ha vagy iparostanonc volt és a tan viszony befejeztével az iparhatóságtól bizonyítványt kapott, vagy az utolsó öt évi időtartamon belül akár egyfolytában, akár megszakításokkal legalább három éven át ugyanegy ipari munkanemben (szakmában) dolgozott; vagy b) az 5. §. 3. b) pontjában megjelölt őstermelési vezetőmunkás vagy felügyelő ; vagy c) az a) és b) pont alá nem esik, de köz- vagy magánszolgálatban ugyanannál a munkaadónál bármely foglalkozás körében legalább öt óv óta van állandóan alkalmazva ; vagy 4. az 5. §. 4. pontjában megjelölt segítő családtag; vagy 5. az 5. §. 5. pontjában megjelölt kiszolgált altiszt. • 7. §. Attól, aki írni és olvasni nem tud, a választói jogosultsághoz különös kellékül az kívántatik, hogy akár egy adónemből külön, akár több adónemből együttvéve legalább negyven korona egyenes állami adóval legyen megróva. 8. §. A középiskolával tanértékre nézve egyenrangú tanintézetek (4. §.) különösen: a gazdasági, erdészeti, bányászati, művészeti, ipari, kereskedelmi, közlekedési szakiskolák, tanítóképző-intézetek, katonai vagy honvéd főreáliskolák vagy hadapródiskolák, a haditengerészeti akadémia. Az elemi népiskola hatodik osztályának elvégzésével a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű (5. §.), különösen: a középiskola vagy a polgári iskola második osztályának, vagy az iparos- és kereskedőtanonciskola harmadik osztályának, vagy az elemi népiskola negyedik osztályán felül az iparos- és kereskedőtanonciskola második osztályának, vagy végül államilag szervezett megfelelő ipari szaktanfolyamnak elvégzése. Egyebekben a középiskolával tan értékre nézve egyenrangú tanintézeteknek és az elemi népiskola hatodik osztályával a választói jogosultság szempontjából egyenlő értékű iskolai osztályoknak és tanfolyamoknak, valamint a főiskoláknak (3. §. 4. pontja) részletes jegyzékét a ministerium állapítja meg, és erre vonatkozó rendeletét — ha a bekövetkező változások szükségessé teszik — azonnal kiegészíti. Azt, hogy a választói jogosultság szempontjából mely ipari munkák tartoznak ugyanegy ipari munkanem (szakma) körébe, a kereskedelemügyi minister a belügyministerrelegyetértőleg állapítja meg és erre vonatkozó rendeletét — ha a bekövetkező változások szükségessé teszik — azonnal kiegészíti.