Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

348 742. szám. joga van (1—14. §.), ha életének 30. évét betöltötte és a magyar nyélvet szóban és írásban birja.«. E §. 2. bekezdése változatlanul megmarad. A 18. §-hoz. A 18. §. második pontjában a »szóló« szó után a »törvény« szó ikta­tandó, az 1899 : XV. törvénycikk 170. §-a pedig zárójel között idézendő. A második fejezethez. A 22. §-hoz. A választókerületekről és szavazókörökről szóló második fejezetben a szavazókörök beosztását tárgyaló 22. §. a javaslat szerint úgy intézkedett volna, hogy minden rendezett tanácsú város kivétel nélkül külön szavazó­kört alkosson. Nem látszik célszerűnek ez az intézkedés, mert szüksége merülhet fel annak, hogy némelyik rendezett tanácsú város egy vagy más okból a szomszédos községekkel egy szavazókörré egyesittessék. Ezért a 22. §. második bekezdésének második sorában a »lehetőleg« szót töröltük, viszont ezen bekezdés utolsó sorában a »külön« szó elé a ^lehetőleg« szót iktattuk be, hogy ez a »lehetőleg« meghatározó úgy a r. t. városra, mint a nagyközség- és körjegyzőségre is vonatkozzék. A harmadik fejezethez. A 25. és 26. §§-hoz. A harmadik fejezetben a 25. és 26. §-ok kiegószitésének szüksége merült fel azért, mert helyesnek látszik, hogy mód nyujtassék arra is, mi­képen kivételesen városi törvényhatóság vármegyebeli községekkel vagy két szomszédos vármegyének területrésze együtt alkothasson ú. n. vegyes választó­kerületet. Ezért gondoskodni kellett arróJ, hogy amennyiben két törvény­hatóság területéből egyesitett választókerületek jönnének létre, azokra vonat­kozólag mikópen állittassék össze a központi választmány. A 25. §-ba má­sodik bekezdésképen felvettük tehát a következő szöveget: »Olyan választókerületben, amely kivételesen két (vármegyei vagy városi) törvény­hatóság területéből alakittatik, a központi választmány tennivalóit a választási székhely szerint illetékes városi vagy vármegyei központi választmány látja eZ.« Ugyanez okból kiegészítettük a 26. £-t a következő harmadik bekez­déssel : vrAzt, hogy olyan központi választmányba, amelynek hatásköre két törvényhatóságra terjed ki (25. §. második bekezdése), az érdekélt törvényhatóságok hány tagot küldje­nek, meghallgatásukkal a bélügyminister dönti el.« A 34. §-hoz. A 34. §. 5. bekezdését stiláris szempontból és azért, hogy a szakasz értelme világosabb legyen, a következőképen módositottuk: »A szavazatok egyenlő megoszlása esetében az elnök — aki hülönben nem szavaz­hat — dönt A

Next

/
Oldalképek
Tartalom