Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-742. A külön bizottság jelentése az országgyülési képviselők választásáról szóló törvényjavaslat tárgyában

344 742. szám. adó kijátszásokra adhat alkalmat, amennyiben azok, akik egymással szövetkezve egy elenyészően csekély értékű földterületet megszereznek, néhány fillér adó lefizetése ellenében választói jogosultsághoz juthatnának. Ezért a bizottság a »bármilyen összegű* szavak helyébe a '•'két korona« szókat iktatta a javaslatba. — Amidőn a bizottság az adócenzust ilyen csekély összegben állapitotta meg, nem lépte át a javaslat azon alapelvét, hogy a népiskola VI. osztályát, illetőleg az ezzel egyenértékű más iskolai osztályt sikeresen elvégzettekre különös kellék gyanánt »vagyoni« cenzust ne állapitsunk meg. Ugyanezen 5. §. 3. b) pontjában az »előmunkási« szó helyett a t>vezetőmunkási« kifejezést tartotta a bizottság megfelelőbbnek. Minthogy pedig egy későbbi rendelkezés (11. §. uj 1. bekezdése) ezen vezetőmunkások illetőleg felügyelők fogalmát részletesen meghatározza, az 5. §. 3. b) pontjából a közelebbi meghatározást kihagyandónak találtuk, úgy, hogy ezen változtatásokkal a következőképen hangzik az 5. §. 3. b) pontja: fb) az őstermelés körében vezetömunkási vagy felügyelői tennivalók végzésére bármennyi idő óta van alkalmazva (11. §.); vagy.« A 6. §-hoz. Lényeges módositást szenvedett a javaslat 6. §-a, mert amint erre jelentésünk általános részében már rámutatni szerencsénk volt, a kormány részint a bizottságban elhangzott óhajoknak megfelelve, részint a közvetlenül érdekeltek kívánsága előtt meghajolva, különösen a szakképzett ipari munkásokat illetőleg a javaslat eredeti rendelkezéseivel szemben a jogkiterjesztés terén egy nagy lépéssel ment tovább s az egy és ugyanazon munkaadónál eltöltött hosszabb alkalmazás helyett a szakképzett iparosoknál. beéri azzal, hogy azok a tanoncidő befejezése után az iparhatóságtól bizonyitványt nyerjenek. A szakképzettséggel nem biró munkásoktól pedig az eg3^ és ugyanazon munkaadónál eltöltött két év helyett, a munkához való hűség következményeképen az utolsó 5 év időtartamán belül legalább 3 éven át bármilyen ipari munkanemben akár megszakitásokkal is eltöltött időt elfogadja aválasztói jogosultság elnyerésére szolgáló kellék gyanánt. Minthogy továbbá a közvélemény egy részének és a bizottságnak egyhangú felfogása szerint a javaslat 6. §-ának 2. pontjában megállapított területi cenzus egyrészt azért, mert "az abban emiitett 8 katasztrális hold kiterjedésű szántóföld, kert, rét, vagy szőlő az ország különböző részeiben egészen más értékkel bir és a gazdálkodó alany jövedelmeit illetőleg egészen különböző eredményt hoz létre, másrészt azért, mert a föld- és házbirtokosok a 6. §. 1. pontja alapján a birtokuk után fizetett 20 K egyenes állami adó által úgyis választójogosultsághoz jutnak és a földadókataszter kiigazítása folytán, valamint az uj házadó behozatala következtében ezen adók sokkal megbizhatóbb kifejezői az adózó gazdasági erejének, mint a területi cenzus: a bizottság készséggel fogadta el a kormány azon javaslatát, hogy a 6. §. 2. pontjának a területi cenzusra vonatkozó rendelkezéseit töröljük. Az ipari munkások részére megadott jogkiterjesztés azokkal szemben, akik önálló ipart űznek vagy kereskedést folytatnak, kirivó egyenlőtlenségre vezetne akkor, ha ezek az önálló iparosok és kereskedők, amennyiben csak irni és olvasni tudnak, választói jogosultságot csupán az esetben nyernének, ha 20 K egyenes állami adóval vannak megróva. A kormány tehát meghajolva a bizottság óhajtása előtt, az önállóan ipart vagy kereskedést foly-