Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-741. A közoktatásügyi bizottság jelentése a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről szóló 731. számú törvényjavaslatról

320 741. szám. Megegyezóleg az állami tanitókkal, a nem állami tanitó is 1.200 korona kezdőjavadalmazással kezdi tanitói működését és érdemesség szerint előlép­tetve a fizetési osztályokba, fokozatosan emelkedő fizetéssel ugyancsak eléri az állami tisztviselők IX. fizetési osztályának megfelelő 3.200 korona leg­magasabb fizetést. Tekintettel azonban azokra a nehézségekre, a melyek a községi ós hitfelekezeti iskolák anyagi helyzetéből folynak, az állami tani­tókkal szemben csak azt az időbeli eltérést kivánja a törvényjavaslat fenn­tartani, hogy mig az állami tanitó a kezdő javadalmazásból a harmadik fize­tési osztályba előléptetve, ezen osztály három fokozatában 4—4 óv után lép elő, addig a nem állami tanitó 5—5 évenként lép a következő fizetési foko­zatba, a mi annyit jelent, hogy a nem állami tanitó három évvel később éri el a legmagasabb fizetést, mint az állami tanitó. Az a disparitás, mely a községi 03 hitfelekezeti tanitók lakáspénzénél mutatkozik, nem bir nagy jelentőséggel, mert ezek a tanitók rendszerint ter­mészetbeni lakást élveznek ós csak kevesen — azok is rendszerint a fiata­labbak — részesülnek lakáspénzben. Különben is jogában áll az iskolafenn­tartóknak a lakáspénzt az állami tanitók lakáspénze arányában saját erejéből felemelni, a nélkül, hogy ennek következtében a fizetés kiegészítésére meg­állapított államsegély megvonható vagy leszállítható lenne. A milyen kétségtelen, hogy a különböző községi és hitfelekezeti tanitók illetmény-kiszolgáltatásának sokféle módja nehezen volt beilleszthető a tör­vényiavaslat szabványos illetmény-keretébe, olyan kétségtelen, hogy a szegé­nyebb iskolafenntartók anyagi erejét sem lehetett továbbmenőleg próbára tenni, mert különben lemondván az iskolák további fentartásáról, az államra hárult volna azok átvétele, mi által azonban lényegesen megszaporodnék az a hét millió költségtöbblet, mely a jelen törvényjavaslattal felemelt állam­segélyekben jelentkezik és államháztartásunkat terhelni fogja. A pénzügyi bizottság részletesen letárgyalva a törvényjavaslatot és hozzá­járulva a közoktatásügyi bizottság által eszközölt és megindokolt módosítá­sokhoz, a maga részéről a következő módosításokat hozza javaslatba: 1. A 4. c;-ban foglalt illetmény-táblázat kiigazittatott, a pénzügyi bizott­ságnak azon elvi elhatározásához képest, hogy a nőtanitók fizetése ós lakás­pénze, az I-ső fizetési osztályban is egyenlő legyen a férfitanitók illetmé­nyeivel. 2. A 17. §. módosítva arra való tekintettel, hogy a tanitói lakás tűrhető méretekkel birjon, — harmadik bekezdésül a következő szöveg vétetett fel: »A jövőben létesítendő tanitói lakások két lakószobájának együttesen legalább 40 m 2 alapterületűnek kell lennie.« 3. A 23. §.-arra való tekintettel, hogy újabb államsegélyezés az iskolafen­tartóknak az állam iránt tartozó kötelességeik megfelelő teljesítéséhez legyen kötve és hogy e feltétel ezen szakaszban is külön hangsulyoztassék, — oly­képen módosíttatott: hogy a második bekezdés végére folytatólagos mondatban a következő szöveg veendő fel: »Jta az 1907. évi XXVII. törvénycikkben meg­állapított egyéb féltételek téljesittették«. 4. A 28. §. azzal az elhatározással módosíttatott, hogy az 1893. év előtti szolgálat figyelembe vételével az idősebb tanitók méltányosabb személyi pót­lékban részesüljenek és hogy ez a személyi pótlók 600 koronáig felemelhető legyen, mihez képest az első bekezdés utolsó és utolsó előtti sorában ez a kitétel »fejenkint 100—400 koronáig terjedő és« elmarad és utána mint külön kikezdés felveendő: »Ilyen személyi pótlékban csak az arra érdemes tanitók részesíthetők s

Next

/
Oldalképek
Tartalom