Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-741. A közoktatásügyi bizottság jelentése a községi és hitfelekezeti elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről szóló 731. számú törvényjavaslatról

741. szám. 317 sérelmeinek szótágazó voltával is hátrányosan befolyásolta nemcsak az ügyet, á melyet szolgált, hanem azt a környezetet is, a melyben munkálkodott; mig ellenben most egy érzelem egyesiti a tanitóság összességét, a Zichy János gróf miniszter ur iránti mély és méltó hálának az érzelme, a melylyel párhuzamban halad a megnyugvás és sorsával való megelégedettség érzelme ós ennek alapján eljön az idő, a midőn az ország minden tanítója, felekezeti és nemzetiségi különbség nélkül egyesülni fog a haza és a nemzet iránti szeretetben, mely az ő munkásainak gondjait ily méltányló jóakarattal és bőkezűséggel felkarolta. Ezen föntebb elhangzott elvek alapján a közoktatásügyi bizottság a javaslaton a következő módositásokat eszközölte: 1. A 9. §. 2-ik bekezdésének 4-ik sorában évi szó után beszúrandó »vagy a mennyiben nőtanitókról van szó, 4 évi«. 2. Tekintettel arra, hogy a tanitói munka elbírálásánál nem az összes iskolaszékek birnak avval a magas intelligencziával, mely az ilyen munka elbírálásánál szükséges, a 10. §. 2-ik bekezdésének 2. sorából »és az iskolaszéknek« szavak kihagyandók. 3. A minősítés megállapítása tekintetében a bizottság a 11. §. első bekezdésének végén felvette a következő szöveget: »mely minősítések nem lévén titkosak, azokat az érdekelt tanitó megtekintheti. Ha a tanító ezek közül bármelyiket, mely előléptetésére kihatással van, magára nézve sérelmesnek találja, jogában áll, a minősítés megállapításának fegyelmi úton való felülvizsgálatát kérni.« 4. A javaslat az ellentétes minősítésnek végleges megállapítását ugy tervezte, hogy a minister döntsön a törvényhatósági közigazgatási bizottság javaslatára. A bizottság ezt kihagyandónak véli — de egyben kimondja, hogy ellentétes minősitósek esetében dönt a minister, kinek döntése a felekezeti iskolaföntartókra kötelező. Ennek alapján a 11. §. 4. bekezdésének 5. sorából »a törvényhatósági közigazgatási bizottság j avaslatára« elhagyandó ós a végén felveendő a következő szöveg: »Ennek döntése, államsegélyt nem élvező tanítókra is, az előléptetés szempontjából, kötelezői. 5. A bizottság gondoskodni kívánván arról, hogy egy tanítónak se lehessen kevesebb fizetése, mint a milyen jelenleg van, vagy mint a mennyire az 1907. évi XXVII. t.-cz. alapján igényt tart, a következő új 16 §-t vette fel: »16. §. Az a tanitó, a ki ezidőszerint alapfizetés és korpótlék czímen többet élvez, mint a milyen fizetésre a jelen törvény alapján igényt tarthat, a különbözetet személyi pótlék czímen kapja. Ilyen tanítónál sem az államsegélyt, sem az iskolafenntartó által biztosított összeget leszállítani nem lehet. Ugyancsak személyi pótlók czímen kapja a különbözetet az a tanitó is, a kinek az 1907. évi XXVÍI. t.-czikkben megállapított alapfizetés és korpótlék czímen együttvéve bármikor magasabb összegű illetményre lenne igénye, mint a milyen fizetésre a jelen törvény alapján igényt tarthat. A jelen szakasz alapján járó személyi pótlék, valamint az 1907. évi XXVII. t.-cz. 4. §-a alapján engedélyezett személyi pótlék, akár a fizetésnek bármilyen emelkedése, akár a személyi pótléknak a 28. § alapján való engedélyezése esetén, a fizetési többlet, illetőleg az engedélyezett személyi pótlék erejéig, megszüntetendő.« 6. A 16. §. lesz 17. §.; a 17. lesz 18., a 18. lesz 19., a 19. lesz 20., a 20. lesz 21. §. 7. A 21. §. első bekezdésének 2-ik sorában a, csak után beszúrandó: »az