Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-740. A közoktatásügyi bizottság jelentése az állami elemi népiskolai tanitók illetményeinek rendezéséről

300 740. szám. 4. A legsúlyosabb támadások érték a törvi ny avaslatnak azt a részét a mely a tanitóknak egyik fizetési osztályból a másikba való előléptetését czélozza. Az érdekelt tanitók ellenezték a minősítés azt a módját, a hogyan a 12 §. tervezte, hogy t. i. a minősitós alapjául szolgáljon az iskola gondnokságának is a jelentése. A minősitós, a köztisztviselői minőség folyománya, ami minden közigazgatási ágnál meg van. A közoktatási bizottság kimondta, hogy a minősitós ne legyen titkos ós ha valamelyik érdekelt tanitó nem lenne minősitésével megelégedve, legyen joga minősitósének megállapítására fegyelmi utón való felülvizsgálatot kérni. A nyilvános minősitós alapján a ministernek alkalma lesz a hivatásukat ügyszeretettel, odaadással és tisztult erkölcsi felfogással végző tanitókat jutalmazni. A féltótlen automatikus előléptetés, azzal a ténnyel, hogy a hanyagságot és lóhaságot a buzgalommal és lelkes odaadással egyforma elbánásban részesítené, a gyengébb tanítókból kiölne minden törekvést és igyekezetet, a jobb tanítókban pedig a buzgóságot, az ügyszeretetet és a hivatásérzetet elernyesztené. Majdnem 10 ezer embernek és hozzátartozóinak társadalmi állása és anyagi kérdése méltó arra, hogy mindegyikünk gondos szeretettel foglalkozzék a törvényjavaslattal. Ki kell jelentenünk, hogy a fizetésrendezés előnyei óriási módon meghaladják az eddigi rendezéseket s ezt a vívmányt a minister ur a jelenlegi 3ulyos anyagi viszonyok között, csakis e kérdés szocziális és kulturális fontosságának, emberszerető lelkének és államférfiúi mély belátástól irányított felfogásnak karöltött érvényesítés ével vihette keresztül. Lehetnek még kívánságok, a melyeket most nem lehetett teljesíteni — jöhet még idő, midőn a nemzet ismét szívesen fogja megragadni az alkalmat arra, hogy az ő hű napszámosairól ismét gondoskodjék — de akkor is, a ki nem a mindenáron gáncsolni akaró, torzitó tükörben, hanem a történeti buvárlás szemüvegén át fogja vizsgálni a jelenlegi fizetésrendezósi törvényt, objektíve mérlegelve minden körülményt, a melynek figyelembevétele az ilyen törvény megalkotásánál elkerülhetetlenül homloktérbe torlódik, az, akkor is, bármikor következzék is az be, csak kalaplevéve, tisztelettel fog megemlékezni arról a névről, a melyhez ezen törvényalkotásnak a ténye fűződik. Ezen föntebb elhangzott elvek alapján a közoktatásügyi bizottság a javaslaton a következő módosításokat eszközölte : 1. A 3. § végén kihagyandó a 4. sor »intézetnek tagja nem lehet« s e helyett írandó; »-alappal szemben nyugdíjjogosultságot nem szerezhet*. 2. Tekintettel arra. hogy a tanítói munka elbírálásánál nem az összes iskolai gondnokságok birnak avval a magas intelligenciával, mely az ilyen munka elbírálásához szükséges, a 12. §. 2-ik bekezdésének első sorából »az iskola gondnoksága és« kihagyandó. A minősitós megállapítása tekintetében pedig ugyancsak ezen §. 3. bekezdésének végén a bizottság felvette a következő mondatokat: »a mely nem lóvén titkos, azt az érdekelt tanitó megtekintheti. Ha a tanitó ezt a minősítést, mely előléptetésére kihatással van, magára nézve sérelmesnek találja, jogában áll, a minősítés megállapításának fegyelmi úton való felülvizsgálatát kérni«. 3. A bizottság gondoskodni kívánván arról, hogy egy tanitó se legyen, a kinek kevesebb fizetése lehessen, mint a mennyire az 1907. évi XXVI. t.-cz. alapján igényt tart, a 16. §. első bekezdésének végéhez csatolandó a