Képviselőházi irományok, 1910. XXIV. kötet • 728-746., CXXIII-CXXX. sz.

Irományszámok - 1910-739. A vizügyi bizottság jelentése a vizjogról szóló 1885. évi XXIII. t.-cz. kiegészitéséről és módositásáról szóló 358. számú törvényjavaslat tárgyában

284 139. szám. kodik e javaslat a meglévő ilyen, üzemek létének és fennmaradásának mégállapitásáról viszont lehetővé teszi, hogy ujabb nagyobb, a közérdekhez egészen közel jutó ipari vállalkozások létesülhessenek s ezek létesülése kicsinyes szempontok által megakadályozható ne legyen. A törvényjavaslat eme részének különös fontossága van épen hazánk viszonyai között, ahol a vizi erő igen számba vehető energiát képvisel európai viszonylatba is, ahol ezen kivül néhány évtized múlva épen kőszénben való fogyatékosságunk következtében jóformán az egyedüli ipari termelési erőt fogja képviselni, a mely azonkivül, hogy kellő s kihasználatlan mennyiségben áll rendelkezésre, minden más energiánál hasonlithatatlanul olcsóbb is Úgy a vizszabályozás és ármentesítés, valamint a hajózás és a vizi erők épen most emiitett kihasználásának kérdése veti fel a viztárolók nagyobb mórtékben való megépitésének szükségét. Ezen kérdésben is fontos intézkedéseket tartalmaz ezen javaslat a menynyiben az ilyen viztárolók épitésének lehetőségét megteremti, a kisajátítási jognak e czélra való engedélyezésével viszont a köznek megfelelő biztonságáról állami felügyelettel gondoskodik. Mindezek figyelembe vételével a bizottság ezen nagyfontosságú s jövő gazdasági berendezkedésükben igen lényeges szerepet játszani hivatott javaslatot általánosságban elfogadta, részleteiben pedig a következő módosításokkal terjeszti a tisztelt képviselőház elé: 1. A 4. §. első bekezdésében előforduló »hydrogeologiai« szó helyébe a szabatosabb körülírás kedvéért a következők lennének teendők : »vizrajzi, geológiai.« 2. A törvényjavaslatba, annak 6. §. után való besorozással, tehát 7. §-ként, a következő tartalmú, két bekezdésből álló új szakasz lenne felveendő : »Az 1885 : XXIII. t.-cz. 40. §-a értelmében teljesítendő munkálatok közé tartoznak a tisztogatás körén kivül eső oly mederrendezési munkálatok is, a melyek a medernek a jövőben való könnyebb karban tarthatására szükségesek. Az 1885 : XXIII. t.-cz. 40. §-a alapján hatóságilag elrendelt munkálatokkal karba hozott vagy létesitett medreknek és partoknak fentartásáról — a mennyiben az nem valamely vizi társulat feladata községi határonkint a községek kötelesek az érdekeltek terhére gondoskodni.« A törvényjavaslatnak e rendelkezéssel való kipótlását a bizottság a földmi velésügyi minister úrnak a javaslat bizottsági tárgyalása alkalmával kifejezett kívánságára, az alábbi okokból javasolja. Az 1885 : XXIII. t.-cz. 40. §-a kimondja, hogy a meder és a partok jókarban tartása a meder, illetőleg parti birtokos kötelessége. Az ebből a kötelezettségből folyólag végzendő munkálatokat és foganatosításuk módját a hatóság állapítja meg. A törvény végrehajtásában kifejlődött gyakorlat azt az elvet honosította meg, hogy a hatóság, a mikor a medrek karba hozása iránt hivatalból intézkedik, csakis oly munkálat végzését rendelheti el, mely a mederben lefolyásra jutó vízmennyiség befogadására és kártalan továbbvezetésére, szükséges mederszelvény előállítását czélozza, tehát nem áll egyébből, mint a meglevő medernek kitisztításából, — s hogy ha a tisztítás körén kivül eső munkálatról, nevezetesen a régi vízfolyás irányától eltérő uj meder képzéséről vagy másnemű mederrendezéséről van szó, — annak teljesítésére a mederbirtokosokat, illetőleg az érdekelteket kényszer útján szorítani már nem lehet. A meder és partok Jókaidban tartására megállapított kötelezettség mér-